Első pillantásra meglepő eredményt hozott a KSH friss vizsgálata: a legszegényebb és a legjobban kereső magyarok között nincs akkora különbség a saját tulajdonú lakásban élők arányában, mint gondolnánk. Az otthonok állapota, mérete és felszereltsége azonban már egészen más képet mutat. A legalsó kereseti tized tagjai sokkal gyakrabban laknak régi, zsúfolt ingatlanokban, légkondicionáló pedig csak minden ötödik otthonban található. A legmagasabb keresetűek ezzel szemben jellemzően tágasabb, korszerűbb lakásokban élnek - olvashatjuk a Portfolio cikkében.
Mit vizsgált a KSH?
A KSH kísérleti statisztikája a NAV 2026. júniusi járulékbevallási adatait vetette össze a 2022-es népszámlálás lakáskörülményekre vonatkozó információival. A több mint 600 ezer rekordot tartalmazó adatbázis segítségével azt vizsgálták, milyen otthonokban élnek a legkisebb, illetve a legnagyobb bejelentett bruttó keresettel rendelkező, teljes munkaidőben foglalkoztatottak.Fontos, hogy a kereseti kategóriák nem a teljes jövedelmet mutatják: a részmunkaidős vagy be nem jelentett munkából, vállalkozásból, befektetésekből, illetve társadalmi juttatásokból származó bevételek nem szerepelnek az összehasonlításban.
A korcsoportok között is jelentős eltérések vannak. A 30–49 évesek körében többen kerültek a legfelső, mint a legalsó kereseti tizedbe, a fiatalabbaknál és az idősebbeknél viszont az alsó csoport létszáma volt nagyobb. A legkisebb keresetűek között 52 százalék a nők aránya, míg a legmagasabb keresetűeknél a férfiak vannak többségben, 67 százalékkal.
Budapest és az északkeleti térségek között húzódik a legnagyobb szakadék
A földrajzi eloszlás alapján jól kirajzolódik az ország gazdasági kettőssége. A járások közel 30 százalékában többen tartoznak a legfelső kereseti tizedbe, mint a legalsóba. Ezek a térségek elsősorban Budapest környékén, Észak-Dunántúlon és néhány nagyvárosban találhatók. A főváros valamennyi kerülete ebbe a csoportba került.Ezzel szemben több északkeleti járásban a teljes munkaidőben dolgozók 30–40 százaléka is az országos legalsó kereseti tizedhez tartozik. A legmagasabb keresetűek különösen a budapesti kerületekben és az agglomerációban koncentrálódnak.
Saját lakásban élnek, de korántsem ugyanolyan körülmények között
A különbség Budapesten és a megyeszékhelyeken nagyobb: a legkisebb keresetűek 83 százaléka, a legmagasabb keresetűek 92 százaléka lakott tulajdonosi jogcímen használt ingatlanban. A kisebb településeken mindkét csoportban magasabb volt ez az arány.
A saját tulajdon azonban nem feltétlenül jelent önálló lakhatást. A legalsó kereseti tizedben sokan a szülői házban vagy más családtag ingatlanában élhetnek, különösen a fiatalok körében nehezítheti az elköltözést az anyagi helyzet.
Régi, zsúfolt lakásokban élnek nagyobb arányban a legszegényebbek
A zsúfoltság szintén komoly különbséget jelez. A 2022-es népszámlálás idején a legalsó kereseti tizedbe tartozók 16,2 százaléka olyan lakásban élt, ahol egy főre kevesebb mint 15 négyzetméter jutott. A legmagasabb keresetűeknél ez az arány csupán 5,2 százalék volt. Ezzel szemben legalább 30 négyzetméternyi lakóterület a legfelső tized tagjainak 56, az alsó tizedbe tartozóknak pedig 40 százaléka számára állt rendelkezésre.
A légkondicionáló is luxus lehet a legkisebb keresetűeknek
A lakások felszereltségében ugyancsak jelentős az eltérés. A legmagasabb kereseti csoport tagjainak 54 százaléka, a legalacsonyabb keresetűeknek viszont csak 20 százaléka élt a népszámlálás idején légkondicionált ingatlanban.A közműellátottság terén is megmutatkozik a különbség: szennyvízelvezetés a legalsó kereseti tizedhez tartozók lakásainak 4,5 százalékában hiányzott, a legfelső csoportnál viszont mindössze 0,2 százalék volt ez az arány.
A fűtési megoldások között szintén eltérés látható. A vezetékes gáz és az elektromos fűtés gyakoribb a legmagasabb keresetűek otthonaiban, míg a fával fűtés inkább a legkisebb keresetűeknél fordul elő.
A vizsgálat ugyanakkor fontos korlátozásokat is tartalmaz: a lakások jellemzői a 2022-es népszámlálásból származnak, így az azóta történt felújításokat, bővítéseket vagy a háztartások összetételének változását nem minden esetben lehet követni. Az adatok tehát nem a lakáskörülmények teljesen naprakész pillanatképét adják, de így is egyértelműen megmutatják: a magyarországi lakhatási különbségek nem elsősorban abban jelentkeznek, hogy kinek van saját otthona, hanem abban, hogy milyen minőségű és méretű ingatlanban él.
Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.
