Egyre súlyosabb lakhatási problémákkal küzdenek az európai nagyvárosok, a fiatalok számára pedig sok helyen már a bérleti díjak megfizetése is komoly terhet jelent. Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász szerint a lakáskínálat bővítése jelentené a valódi kiutat, erre azonban éveket kellene várni. Addig átmeneti lakbérkorlátozással lehetne enyhíteni a helyzeten. Az Euronewsnak adott interjújában emellett a francia államadósság veszélyeire és az európai ipar védelmének szükségességére is figyelmeztetett - derül ki a Portfolio cikkéből.
Az elmúlt hetekben több európai országban is utcára vonultak az emberek a megélhetési költségek emelkedése miatt. A tiltakozások egyik legfontosabb témája a lakhatás megfizethetősége lett, különösen a fiatalok körében, akik egyre nehezebben találnak megfizethető albérletet.Rómában például már egyetlen szoba bérleti díja is elérheti az 1200 eurót, miközben az önálló háztartást fenntartó egyetemisták jövedelmük csaknem 40 százalékát fordítják lakhatásra. Az Európai Bizottság megfizethető lakhatási terve és az Európai Parlament válsággal foglalkozó állásfoglalása szintén rámutat arra, hogy a lakóingatlanok egyre inkább befektetési eszközzé válnak. A spekulatív vásárlások pedig tovább növelhetik az árakat.
Nem várna éveket a lakhatási válság enyhítésére: jöhet az átmeneti lakbérplafon
A Nobel-díjas közgazdász ezért addig is olyan, átmeneti lakbérstabilizációs szabályokat tartana indokoltnak, amelyek korlátozzák a bérleti díjak emelését, de nem veszik el a fejlesztők kedvét az új lakások építésétől. Szerinte a megfelelően kialakított szabályozás egyszerre védheti a bérlőket és ösztönözheti a kínálat növekedését.
New York példáját is felhozta, ahol korlátozzák az éves lakbéremelést, ugyanakkor akár 40 évre szóló adókedvezményekkel ösztönzik azokat a magánfejlesztőket, amelyek vállalják, hogy az újonnan épülő lakások jelentős részét szabályozott bérleti rendszerben kínálják.
Berlinben szintén működik egy hasonló elven alapuló modell, amelyet 2029-ig meghosszabbítottak. Ennek értelmében az új bérleti szerződésekben a lakbér főszabály szerint legfeljebb 10 százalékkal haladhatja meg az adott környék összehasonlítható bérleti díjait. A szabályozás ugyanakkor nem vonatkozik azokra az ingatlanokra, amelyeket 2014. október 1. után vettek először használatba és adtak bérbe.
Krugman elismeri, hogy ezek a konstrukciók nem tökéletesek, de szerinte gyors segítséget jelenthetnek. Ha közben felgyorsul a lakásépítés, a korlátozásokra csak átmenetileg lenne szükség.
Lakást, házat vennél külföldön? Az Ingatlantájolón akár spanyol, horvát vagy amerikai ingatlanok között is válogathatsz!
Franciaország adósságválsága az egész eurózónát magával ránthatná
A lakhatási problémák mellett Krugman az európai gazdaság egyik legnagyobb kockázatára, a francia államadósságra is felhívta a figyelmet. Franciaország GDP-arányos adóssága már eléri a 119 százalékot, ami szerinte egy Portugáliáéhoz hasonló adósságválság veszélyét hordozza.Úgy véli, az ország elkerülhetné a hirtelen és súlyos költségvetési megszorításokat, ha hitelesen elköteleződne az államháztartás hosszú távú egyensúlyának helyreállítása mellett. Ennek egyik fontos eleme a nyugdíjrendszer átalakítása lehetne. Krugman különösen alacsonynak tartja a francia nyugdíjkorhatárt.
A finn nyugdíjközpont 2026-os összehasonlítása szerint Franciaországban az általános korhatár 62 év 9 hónap, miközben Németországban 66 év 4 hónap, Spanyolországban 66 év 10 hónap, Olaszországban, Hollandiában és Dániában pedig 67 év. A 2023-ban elfogadott francia reform fokozatos emelést irányzott elő, ám a 2026-os társadalombiztosítási finanszírozási törvény 2028-ig felfüggesztette a korhatár és a szükséges biztosítási idő növelését.
A francia gazdaság mérete miatt egy esetleges adósságválság jóval nagyobb veszélyt jelentene, mint a korábbi perifériaországok pénzügyi problémái. Franciaország az Európai Unió második legnagyobb gazdasága, az eurózóna teljes GDP-jének pedig hozzávetőleg ötödét adja. Krugman szerint ezért egy ilyen helyzet kezeléséhez már nem feltétlenül állna rendelkezésre elegendő pénzügyi mentőforrás.
Egy francia fizetőképességi válság így nem maradna országhatárokon belüli probléma: az egész eurózóna pénzügyi stabilitását veszélybe sodorhatná.
Az európai autóipar is bajba kerülhet, ideiglenes védelem jöhet
Különösen az autógyártás helyzete aggasztó. A közgazdász szerint az európai vállalatok idővel visszaszerezhetik versenyképességüket, ám fennáll a veszély, hogy mire sikerül kijavítaniuk a korábbi hibákat, addigra a gyártást kiszolgáló ipari háttér jelentős része leépül.
Bár Krugman alapvetően a szabadkereskedelem híve, úgy látja, hogy a jelenlegi geopolitikai és gazdasági környezetben Európának átmeneti védőintézkedésekre, akár protekcionista lépésekre is szüksége lehet saját iparának megóvásához.
Eladnád külföldi ingatlanodat? Add fel hirdetésed még ma az Ingatlantájolón!
Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.
