Az Airbnb szerint több mint félmillió lakás áll üresen Magyarországon, a lakhatási válság valódi okát ezért inkább az alacsony lakásépítési számokban és az elszálló ingatlanárakban kell keresni.A vállalat friss elemzése szerint a rövid távú lakáskiadás csak elenyésző szeletét érinti a magyar lakásállománynak, miközben jelentős gazdasági hasznot termel. A platform 2025-ben 351 millió euróval járulhatott hozzá a magyar GDP-hez - derül ki a Portfolio cikkéből.
A rövid távú lakáskiadás az elmúlt években a magyar lakhatási viták egyik központi témájává vált, különösen Budapesten. Az Airbnb most közzétett elemzésében azonban azt állítja: a turistáknak kiadott lakások száma országos szinten túl alacsony ahhoz, hogy érdemben magyarázza a lakhatási nehézségeket. A vállalat szerint a probléma gyökere sokkal inkább a lakáskínálat hiánya és az árak gyors emelkedése.A cég becslése alapján a magyarországi házigazdák 2025-ben 1,4 millió vendéget fogadtak, az általuk végzett tevékenység pedig 351 millió euróval növelte a GDP-t, és mintegy 13 600 munkahelyet támogatott. A számítás az IMPLAN gazdasági modelljén alapul, és a szállásadók bevételei mellett a vendégek magyarországi költéseit is figyelembe veszi.
A lakhatási válság fő okait az Airbnb három területen látja:
- a lakásépítések tartósan alacsony szintjében,
- a jelentős számú üresen álló ingatlanban,
- valamint a lakásárak és bérleti díjak gyors emelkedésében.
Bár önmagában valóban nem okoz lakhatási válságot a rövid távú lakáskiadás, a korlátozást bevezető budapesti VI. kerületben valóban jelentősen csökkentek a lakások bérleti díjai. Ez arra utal, hogy bizonyos városrészekben a korlátozásnak lehet érzékelhető hatása a hosszú távú lakhatásra.
Alig látható az Airbnb a teljes lakásállományhoz képest?
Az Airbnb számításai szerint 2025-ben a legalább 120 éjszakára kiadott teljes lakások a magyarországi, mintegy 4,6 milliós lakásállomány mindössze 0,12 százalékát tették ki. A vállalat ezt szigorú, szemléltető küszöbértékként alkalmazza, és hangsúlyozza, hogy a 120 éjszakás kiadás önmagában még nem jelenti azt, hogy az adott ingatlan korábban hosszú távú bérlakásként működött.A cég a KSH adataira hivatkozva azt is kiemeli, hogy Magyarországon körülbelül 564 ezer lakás áll üresen, ami a teljes lakásállomány közel 12 százaléka. Az Airbnb szerint ez több mint 99-szerese a gyakran használt, teljes lakásként kiadott szálláshelyek számának.
A vállalat ebből azt a következtetést vonja le, hogy a lakhatási problémák megoldásához nem elegendő kizárólag a rövid távú kiadást korlátozni: az üres ingatlanok hasznosítása és az új lakások építése legalább ilyen fontos kérdés.
Portfolio vélemény
Az üresen álló lakások jelentős része ugyanakkor nem feltétlenül ott található, ahol a legnagyobb a lakhatási nyomás. Az országos adat önmagában ezért nem mutatja meg, hogy ezek közül mennyi ingatlan jelenthetne tényleges alternatívát a drága bérleti piacokon.
Miért drágultak ennyire a lakások Magyarországon?
Az Airbnb szerint a lakhatási megfizethetőség romlása jóval régebbre nyúlik vissza, mint a rövid távú lakáskiadás körüli mostani viták. A vállalat az Eurostat adataira hivatkozva azt írja, hogy 2015 és 2025 vége között 290 százalékkal emelkedtek a magyar lakásárak, miközben a lakbérek 105 százalékkal nőttek.A jelentés az egyik legfontosabb strukturális problémának a lakásépítések visszaesését tartja. Magyarországon 2025-ben mindössze 12 062 új lakás készült el, ami 9,3 százalékkal kevesebb az előző évinél. Az Airbnb szerint a 2008-as pénzügyi válság után tartósan alacsonyabb szinten maradt az építési aktivitás, és a jelenlegi ütem mellett közel fél évszázadba telne annyi lakást felépíteni, amennyi most üresen áll.
Budapesten a vállalat szerint különösen jól látható az ellentmondás: miközben a gyakran használt Airbnb-szálláshelyek száma 2019 óta stabil, a fővárosi kínálati lakbérek 2025 decemberére 114 százalékkal haladták meg a 2015-ös szintet. Az Airbnb több mint 160 ezer üres lakással számol a fővárosban, ami a teljes budapesti lakásállomány körülbelül 16 százaléka.
A tiltás után is tovább drágultak a lakbérek?
Az Airbnb nemzetközi példákkal is igyekszik alátámasztani, hogy a rövid távú lakáskiadás szigorú korlátozása önmagában nem feltétlenül oldja meg a lakhatási problémákat. A vállalat Amszterdam és Barcelona példáját említi: állítása szerint a szabályozás szigorítása után előbbi városban 54, utóbbiban 24 százalékkal csökkent az Airbnb-szálláshelyek száma, miközben a hosszú távú lakbérek 34, illetve 37 százalékkal emelkedtek.A cég elemzése szerint ez azt mutatja, hogy a rövid távú kiadás visszaszorítása nem garantálja a megfizethetőbb lakhatást.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy az Airbnb-nek ne lehetne helyi szinten hatása a lakáspiacra. A turisztikailag frekventált városrészekben a rövid távú kiadás befolyásolhatja a lakáskínálatot, ezért a vállalat is elismeri, hogy a különböző területeken eltérő szabályozásra lehet szükség.
351 millió eurót hozott a magyar gazdaságnak az Airbnb
A platform szerint a rövid távú lakáskiadás nem kizárólag a professzionális ingatlankiadók számára jelent bevételi forrást. A magyarországi házigazdák mintegy 80 százaléka mindössze egy teljes ingatlant adott ki 2025-ben, az átlagos éves bevételük pedig körülbelül 4600 euró volt.Az Airbnb belső felmérése szerint a megkérdezett házigazdák 42 százalékának a vendégfogadásból származó jövedelem segített abban, hogy továbbra is saját otthonában élhessen, 70 százalékuk pedig a növekvő megélhetési költségek fedezésére fordította a bevételt.
A vendégek költései szintén jelentős gazdasági hatást gyakorolnak. Az Airbnb becslése szerint a Magyarországon megszálló vendégek 2025-ben a szállásdíjon felül összesen több mint 438,9 millió eurót költöttek. Ennek 38 százaléka vendéglátásra, 20 százaléka szórakozásra és kulturális programokra, 18 százaléka kiskereskedelemre, 14 százaléka élelmiszer-vásárlásra, 10 százaléka pedig helyi közlekedésre jutott.
Az Airbnb szerint nem a tiltás, hanem a célzott szabályozás lehet a megoldás
A vállalat úgy véli, a rövid távú lakáskiadás a turizmus mellett azok számára is fontos lehet, akik munka, tanulmányok, orvosi kezelés vagy átmeneti élethelyzet miatt keresnek ideiglenes szállást. Ezért nem általános korlátozást, hanem adatokon alapuló, arányos szabályozást sürget.Az Airbnb szerint a döntéshozóknak pontosan fel kell mérniük, hogy az egyes városrészekben mekkora a rövid távú kiadás tényleges szerepe, és ott kell beavatkozniuk, ahol valóban lakhatási vagy turisztikai nyomás jelentkezik.
A közleményben Gosia Kacprzyk, az Airbnb közép- és kelet-európai régióért felelős közpolitikai menedzsere is hangsúlyozta: a lakhatás megfizethetősége valós, régóta fennálló probléma Magyarországon, de szerinte a rövid távú lakáskiadás csak kis részét érinti a teljes lakásállománynak.
A vita tehát továbbra sem zárult le. Miközben az Airbnb a lakásépítések növelését és az üres ingatlanok hasznosítását tartja kulcsfontosságúnak, a budapesti példák azt is megmutatják, hogy egyes városrészekben a rövid távú kiadás korlátozása enyhítheti a bérleti piacra nehezedő nyomást. A kérdés így továbbra is az, hogy milyen szabályozás képes egyszerre kezelni a helyi lakhatási problémákat és megőrizni a turizmus gazdasági előnyeit.
Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.
Kiemelt kép forrása: pexels.com
