Több mint 200 milliárd forintos társasház-korszerűsítési program, megfizethető bérlakások és hatalmas vasúti beruházások szerepelnek a kormány tervei között. Vitézy Dávid a Portfolio Future of Construction konferenciáján arról is beszélt, hogyan gyorsítanák fel az évek óta lassú közbeszerzéseket.
A következő hónapokban több mint 1000 milliárd forint értékű vasútfejlesztési kivitelezési tender indulhat, miközben a társasház-felújítási program első kiírásai februárban jelenhetnek meg. A tárca célja, hogy a korábban akár egy évig húzódó beruházási eljárások helyett gyorsabb és átláthatóbb rendszer működjön.Megfizethető bérlakások és több mint 200 milliárdos társasház-felújítás
A lakhatási válság enyhítésére olyan bérlakáspiacot alakítanának ki, amelyben a magánfejlesztők és a bankok is szerepet vállalhatnak. Nem egy nagyméretű állami lakásügynökség létrehozása a cél, hanem a megfizethető bérlakások építését és üzemeltetését ösztönző szabályozás. A tervek szerint kiemelt közszolgálati dolgozók – például ápolók, rendőrök és tanárok – kedvezményes bérleti lehetőségekhez is juthatnának.A kormány lakáspolitikai eszközei között szerepel a Wekerle Plusz hitelprogram, az 5 százalékos kedvezményes lakásáfa tartósítása, valamint a lakástakarék-rendszer újraindítása. A fejlesztések egyik fontos helyszínét a jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkező rozsdaövezetek jelenthetik, köztük Rákosrendező.
A társasházak energetikai korszerűsítésére több mint 200 milliárd forintos program indulhat a Magyar Fejlesztési Bank közreműködésével. A finanszírozást uniós RRF-források és kvótabevételek biztosítanák. A tervek szerint a panelházak lakásai után legfeljebb 4 millió, más társasházaknál pedig akár 5 millió forintnyi forrás is elérhető lehet.
A támogatás feltétele legalább 30 százalékos energetikai javulás lenne, de az akadálymentesítés és a liftépítés költségeit is elszámolhatóvá tennék. Az első pályázati kiírások februárban jelenhetnek meg, a program pedig a tervek szerint 2027 első negyedévében indulhat el.
Új lakónegyedek épülhetnek a rozsdaövezetekben
A lakásépítéseket elsősorban olyan területekre terelnék, ahol már rendelkezésre áll a közlekedési és közmű-infrastruktúra. Az építési szabályozásban is megjelenne a tömegközlekedés-orientált városfejlesztés elve, amely a jó kötöttpályás kapcsolatokkal rendelkező helyszíneken ösztönözné a lakásépítést.A fővárosban Rákosrendező mellett a Diákváros és Rákospalota-Újpest térsége is szóba került. Vidéken Debrecenben, Szolnokon és Győrben azonosítottak lakásfejlesztésre alkalmas rozsdaövezeti területeket.
A településrendezési szerződések rendszerét is átalakítanák: a fejlesztői befizetéseket kizárólag közberuházásokra lehetne fordítani, a készpénzes megváltást pedig megszüntetnék. Budapesten a kiemelt beruházásokhoz a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának egyetértése is szükséges lenne.
Iskolák, kórházak és múzeumok is megújulhatnak
Újraindulhat az Iparművészeti Múzeum felújításának tervezése, miközben már kiírták a Közlekedési Múzeum újjáépítésének kivitelezési tenderét. A Budai Várban a kivitelezőváltás után a Honvéd Főparancsnokság és a Budavári Palota A épületszárnyának jövőbeni funkcióiról is döntés születhet.
Az oktatási fejlesztések között szerepel a gyömrői iskolaépítés újraindítása, valamint a következő egy évben 12 új, 8–24 tantermes iskola tervezési és kivitelezési tenderének kiírása a budapesti agglomerációban. Az egészségügyi beruházásoknál a Dél-Budai Centrumkórház terveinek felülvizsgálata és a Honvédkórház bővítésének előkészítése is napirenden van.
Átalakítanák az állami beruházások rendszerét
Vitézy Dávid szerint a korábbi közbeszerzési gyakorlat jelentősen lassította az állami beruházásokat. Egy-egy eljárás akár 160 lépésből is állhatott, a dokumentumok papíralapon jártak a minisztérium különböző irodái között, a bírálóbizottsági döntés után pedig további 40–70 nap telhetett el a szerződés aláírásáig.A kapacitáshiány enyhítésére a MÁV keretében több mint 100 fős beruházási szervezetet hoztak létre, amely önálló közbeszerzési és adminisztratív hatáskörrel rendelkezik. A cél az is, hogy visszacsábítsák az állami beruházási rendszerből korábban távozott szakembereket.
Vitézy arról is beszélt, hogy a jövőben több tervpályázatot írhatnak ki, a közbeszerzéseken pedig szélesebb vállalkozói kör számára teremtenének lehetőséget. A műszaki ellenőrzés és a beruházások lebonyolítása sem kizárólag az állami apparátus feladata lenne.
Ezermilliárdos vasútfejlesztési tenderhullám jöhet
A Baross Gábor-terv keretében a kormány 3500 milliárd forintnyi vasúti beruházás elindítására vállalhat kötelezettséget uniós források terhére. A következő hónapokban több mint 1000 milliárd forint értékű kivitelezési közbeszerzés indulhat, több eljárás pedig már folyamatban van.A tervezett fejlesztések között szerepel a Budapest–Győr–Bécs fővonal egy szakaszának 160 km/órás sebességre történő átépítése, a Szeged–Kiskunfélegyháza vonal kétvágányúsítása, a Debrecen–Nyíregyháza szakasz felújítása és a Hatvan–Füzesabony vonal újjáépítése.
A HÉV-hálózat korszerűsítése is napirenden van: a H5-ös, H6-os és H7-es vonalakon teljes infrastruktúra-felújítást terveznek, a kivitelezési tendereket pedig 2027 első negyedévében írhatják ki. A szentendrei vonalon Békásmegyeren lift és mozgólépcső épülhet, a Margit hídnál és a Batthyány téren pedig akadálymentesítést terveznek.
A Déli Körvasút beruházását a korábbi közbeszerzésnél feltárt szabálytalanságok miatt függesztették fel. Vitézy szerint az Európai Bizottság új közbeszerzés kiírását várja el, különben az országnak szánt uniós forrásokat más tagállamok között oszthatják szét. Az új tender kiírásának időzítéséről és a munkálatok újraindításáról is beszélt, a harmadik ütem pedig – a Népliget új megállójával és a ferencvárosi vasúti híddal – mintegy 100 milliárd forintos fejlesztés lehet.
A Déli pályaudvar térségében szintén jelentős átépítés készülhet: a bevezető vágányok és a kis Gellérthegyi alagút korszerűsítése lehetővé tenné az emeletes motorvonatok közlekedését. A munkálatok idejére azonban a pályaudvart várhatóan mintegy háromnegyed évre le kell zárni.
Új metró, villamos és repülőtéri vasút is szerepel a tervekben
Budapesten és az agglomerációban több nagy közlekedési fejlesztést készítenének elő. Ezek között szerepel a 3-as metró északi meghosszabbítása Rákospalota-Újpestig, a Bajcsy-Zsilinszky úti villamosvonal, a Budai Fonódó folytatása a Kopaszi-gát felé, valamint a Kelenföld térségét érintő beruházások.A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér vasúti bekötését koncessziós konstrukcióban valósítanák meg. A magánbefektetőtől mintegy 400 milliárd forint saját forrást várnának, amely a jegyáron felül felszámított állomáshasználati díjakból térülhetne meg.
A közúti fejlesztéseknél több mint 100 milliárd forint értékű útfelújítási közbeszerzés indulhat. Emellett a 93 kritikus állapotú közúti hídból első körben 27 felújítására írhatnak ki tendereket, kisebb csomagokra bontva a munkákat, hogy a kis- és középvállalkozások is indulhassanak.
A Mohácsi Duna-híd építése folytatódik, az M49-es gyorsforgalmi út pedig új ütemezéssel valósulhat meg. Az M1-es bővítését szintén folytatnák. A kormány emellett tárgyal az autópálya-koncesszió lezárásáról: a tervek szerint 2027. április 1-jétől a Magyar Közút venné át a teljes hazai autópálya-hálózat üzemeltetését.
Már a következő uniós ciklus beruházásait is készítik elő
A 2028-ban induló új hétéves uniós költségvetési időszak fejlesztéseinek előkészítése is megkezdődik. A vasútnál a pécsi és a szombathelyi fővonal korszerűsítése, a Debreceni Nagyállomás fejlesztése, valamint több tram-train projekt vizsgálata szerepel a tervek között.Az energetikában szélerőmű-pályázatokra és energiatárolási beruházásokra számítanak. A víziközmű-hálózat veszteségeinek csökkentésére pedig hónapokon belül 50 milliárd forintos uniós program indulhat, amelyet egy éven belül újabb, több tízmilliárdos fejlesztési csomag követhet.
Vitézy Dávid ismertetése alapján a következő években egyszerre indulhatnak jelentős lakhatási, közlekedési és magasépítési beruházások. A tervek megvalósításának egyik kulcsa azonban az lesz, hogy sikerül-e valóban felgyorsítani az állami közbeszerzéseket, és időben biztosítani a szükséges forrásokat.
