A Z generációt sújtják leginkább a magas lakhatási költségek és a hosszú ingázási idők, mégsem ők azok, akik a legkevésbé szeretnének bejárni az irodába. A Savills friss nemzetközi felmérése szerint a fiatal munkavállalók számára a munkahely nemcsak a munkavégzés helyszíne, hanem a társas kapcsolatok és a szakmai fejlődés fontos terepe is. A drága lakhatás ugyanakkor alapjaiban határozza meg, hol élnek, mennyit utaznak, és milyen munkahelyi környezetre vágynak - olvashatjuk a Portfolio cikkében.
A Z generáció – amelynek legidősebb tagjai idén töltik be a 29. életévüket – egyre meghatározóbb szereplője a munkaerőpiacnak, ám a lakhatási nehézségek különösen súlyosan érintik ezt a korosztályt. A Savills 645 fő bevonásával készült globális kutatása szerint a fiatalok 45 százaléka bérelt ingatlanban él, további 24 százalékuk pedig családtagokkal vagy barátokkal osztja meg az otthonát.A lakhatás a jövedelmükből is rendkívül nagy részt emészt fel: 47 százalékuk nettó fizetésének több mint 30 százalékát költi erre, míg a megkérdezettek több mint harmadánál, 34 százalékánál a lakhatási kiadások a jövedelem 40 százalékát is meghaladják.
Saját lakásra vágynak, de egyre távolabb kerülhet az álom
A fiatalok az idősebb generációkhoz hasonlóan saját tulajdonú otthonra vágynak, a megvalósítás azonban sokuk számára egyre nehezebb. A felmérésben részt vevő Z generációsok 38 százaléka úgy érzi, hogy a lakásvásárlás a korábban reméltnél lassabban valósulhat meg. A magas lakhatási költségek így nemcsak a jelenlegi életkörülményeiket befolyásolják, hanem a hosszabb távú terveiket is átírhatják.A lakóhely megválasztásának korlátai a munkába járásban is megmutatkoznak. A kutatás szerint a Z generáció tagjai töltik a legtöbb időt ingázással: 46 százalékuknak egy irányba több mint 40 percet kell utaznia. Meglepő módon mégis ők a legelégedettebbek a munkába járással, miközben az idősebb Y generáció tagjainak 44 százaléka elégedetlen az ingázás költségeivel és minőségével.
Ennek egyik oka az lehet, hogy a fiatalok számára az iroda sokszor a szűkös otthoni környezetből való kiszakadást is jelenti. A munkahelyen nemcsak megfelelő körülmények között dolgozhatnak, hanem kapcsolatokat építhetnek, tanulhatnak és szakmailag is fejlődhetnek.
Nem mondanának le az irodáról, de kevesebbet járnának be
Bár a munka és a magánélet egyensúlya kiemelten fontos a Z generáció számára, ez nem jelenti azt, hogy teljesen elutasítanák az irodai munkavégzést. A Savills felmérése szerint jelenleg valamennyi korosztály átlagosan heti négy napot tölt a munkahelyén, ám a megkérdezettek általában ennél kevesebb irodai napot tartanának ideálisnak.A Z generáció heti 3,4 napos irodai jelenlétet tartana megfelelőnek. Ez valamivel több, mint amit az Y generáció szeretne (3,2–3,3 nap), és közel áll az X generáció, illetve a baby boomerek által ideálisnak tartott heti 3,5 naphoz. Vagyis a legfiatalabb munkavállalók sem feltétlenül a teljes távmunkát részesítik előnyben: inkább a rugalmasabb, a személyes és az otthoni munkavégzést ötvöző megoldásokat keresik.
A jó közlekedés és a közösségi élmények is számítanak
A fiatalok számára különösen fontos a jó tömegközlekedési kapcsolat, ami a hosszú ingázási idők fényében aligha meglepő. Emellett a munkahelyi közösségi eseményeket is kiemelten értékelik, hiszen az iroda számukra a kapcsolatépítés és a közösségi élmények egyik fontos helyszíne. Ezzel szemben a tárgyalók meglétét ők tartják a legkevésbé lényegesnek.
A kutatás összességében arra mutat rá, hogy a fiatal munkavállalók munkahelyi elvárásai nem választhatók el a lakhatási helyzetüktől. A magas albérleti költségek, a saját otthon megszerzésének nehézségei és az ebből következő hosszú ingázás mind befolyásolják, milyen munkakörnyezetben érzik jól magukat, és milyen kompromisszumokat hajlandók vállalni.
Lakást, házat vennél vagy eladnál? Itt a helyed: Ingatlantájoló.hu
Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.