A nemzeti emlékmű története
Először 1881-ben merült fel, Budapest világvárossá válásának időszakában, hogy méltó emléket állítsanak a magyar múlt dicsőségének és a nemzeti egységnek. 1894-ben döntött a képviselőház az emlékmű elhelyezéséről az Andrássy út végén, amihez előbb el kellett bontani az addig ott álló Ybl Miklós tervezte Gloriettet. A munkát Zala György szobrászművészre és Schickedanz Albertre bízták, aki az építészeti koncepcióért és az oszlopok kialakításáért felelt. Az impozáns szobrok méretük miatt Zala számára külön műhelyt igényeltek, így a Nyugati pályaudvar egyik raktárában formálta meg Gábriel arkangyal és Árpád lovasszobrát.A grandiózus központi oszlop szerkezetét időközben újratervezték, hogy biztosítsák stabilitását az éghajlati hatásokkal szemben. Végül 1900-ban került helyére Gábriel bronzszobra, melyet a Gladenbeck bronzöntödében öntöttek. Egy évvel később ünnepélyesen felavatták a Hősök terét.
Gábriel arkangyal
Gábriel arkangyal szobra, amely egy 36 méteres korinthoszi oszlop tetején magasodik, már felállításának évében kiérdemelte a nemzetközi elismerést, és Grand Prix-díjat nyert a Párizsi kiállításon. Ez a különleges szoboralak Magyarországon egyedülálló, hiszen egyben a keresztény államalapítás, a királyi hatalom isteni eredete, valamint a nemzeti függetlenség és az európai közösség gondolatát hirdeti.
A koronával és kettős kereszttel ábrázolt, kitárt szárnyú Gábriel bronzszobra az Andrássy út felett emelkedve több mint 120 éven át őrizte a várost és lakóit, szimbolizálva a magyarság állhatatosságát. Az idő vasfoga azonban megviselte a közel öt méteres műalkotást, így most elérkezett az átfogó restaurálás ideje, hogy továbbra is méltón képviselhesse Magyarország történelmét és értékeit.
Nézzük, milyen ingatlanokat találhatunk a Városliget közelében: