A birtokháborítással szemben a birtokvédelem körében három eszköz közül választhatunk. Ezek: a jogos önhatalom, a jegyző előtti igényérvényesítés és a birtokper.
Önhatalommal az elveszett birtok visszaszerzéséhez illetve a birtok megvédéséhez szükséges mértékben és annyiban lehet fellépni, amennyiben az egyéb állami birtokvédelmi eszközök igénybevételével járó időveszteség a birtokvédelem meghiúsulását eredményezné. Ez jelentheti a dolog visszavételét, a birtoksértő feltartóztatását, a dolog elvételének megakadályozását, továbbá ingatlan esetében a birtoksértő kivethető a birtokból stb. Mindeközben azonban nem léphetjük túl a birtoksértés megszüntetéséhez szükséges mértéket, tehát például felesleges testi sérülést nem okozhatunk a birtoksértőnek, különben a „jogos önhatalom” könnyen önbíráskodásba fordulhat át, ami viszont már bűncselekmény.
A jegyző előtti birtokvédelmi eljárás és a birtokper egymástól függetlenül igénybe vehető intézmények. A jegyző előtti birtokvédelem lehetősége egy alapvetően gyorsabb és hatékonyabb eljárást jelent, s az egyszerűbb megítélésű birtokháborítások hatékony orvoslásának eszköze, amelyet a birtokháborítástól számított egy éven belül lehet igénybe venni.
A fő különbség a birtokper és a jegyző előtti eljárás között az, hogy a jegyző kizárólag ténykérdéseket vizsgál, a birtoklás megzavarásának tényét vizsgálja, a birtokláshoz való jogosultságot, az esetleges különböző jogcímeket nem, és a birtoklás ténye alapján hoz döntést. Elrendelheti az eredeti állapot helyreállítását, illetve a birtoksértőt a magatartástól eltilthatja, a jogalapról azonban alapvetően nem dönthet, kivéve, ha teljesen nyilvánvaló a rendelkezésre álló adatok alapján, hogy az, aki birtokvédelmet kért, nem jogosult a birtoklásra vagy birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles. Ezen kívül, ha a felek között vitás az egyes jogcímek fennállása, érvényessége (pl. tulajdonos–bérlő viszonya), akkor ezekben a kérdésekben a jegyző nem hozhat döntést, és a kérelmet kizárólag a birtoklás ténye alapján kell elbírálnia. A jegyző határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. A birtoklás kérdésében hozott határozatot három napon belül végre kell hajtani, azonban az a fél, aki a jegyző határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel a bírósághoz fordulhat, és a bíróságtól peres eljárásban kérheti a határozat megváltoztatását.
Különösen fontos azonban megjegyezni, hogy hiába indítunk keresetet, annak a jegyző határozatának végrehajtására alapvetően nem lesz halaszó hatálya, kivéve, ha a jegyző a hasznok, károk és költségek kérdésében is határozatot hozott és az érdekelt fél ebben a kérdésben vagy a birtoklás kérdésében pert indított. Kérelemre a bíróság is elrendelheti a birtoklás kérdésében a jegyző által hozott határozat végrehajtásának felfüggesztését, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a határozat megváltoztatása várható.
A birtokháborításnak sok esetben a bíróság előtt folyó birtokper vethet véget. Az esetek többségében ugyanis a felek különböző jogcímei csapnak össze, amely kérdésről kizárólag bíróság dönthet. Birtokperben a bíróság tehát a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt. Birtokperre sor kerülhet úgy, hogy az egyik fél a jegyző határozatának kézbesítését követő tizenöt napon belül keresetet indít, és úgy is, ha a birtokpert nem előzi meg a jegyző előtti eljárás, hiszen – ahogy említettük – ezek egymástól függetlenül is igénybe vehetők.
Bármelyik birtokvédelmi eszközt választjuk, előtte mindenképpen érdemes szakemberrel konzultálni. Különösen az igénybe vett vagy igénybe venni készült önhatalom konkrét megnyilvánulásának megítélése kényes jogi kérdés, illetve a birtokláshoz való jogcímek összevetése igényel alapos jogi ismereteket.
Szerzőnk dr. Kesseő-Balogh Péter ügyvéd, a Jogado Blog szakértője
Ecovis Hungary Legal, ecovis.hu
