Az Otthon Centrum idén is elkészítette az úgynevezett életminőség-indikátorról szóló összefoglalóját. Ebből egyértelmű, hogy Pesten az V. kerület vezet, a főváros egészét tekintve holtversenyben a budai I. kerülettel. Érdekes, hogy ha ezt a mutatót összevetjük a lakásárakkal, akkor nem meglepő módon szintén az V. kerület áll az élen.
A vizsgálatban az életminőség szempontjából lényeges mutatókat tekintették át: az egészségügyi ellátásra, az oktatási és munkahelyi lehetőségekre, valamint az ingázásra, közlekedésre vonatkozó statisztikai adatokat. Az ezek alapján számított „életminőség-indikátor” értékét az ingatlanárakkal összevetve rangsoroltak.
A Jókai utcában épülő luxus tetőtér nappalijának részlete. Több infóért kattints a képre!
Aki ilyen jó lehetőségekre vágyik az jól felszerelt, hangulatos luxus lakást több környéken is vehet Budapesten. Mehet Budára (bár ott nagyon mélyen kell a pénztárcába nyúlni), de a legtöbb lehetőség mégiscsak Pesten, a belvárosban várja a már említett V. kerületben és a vele szomszédos VI. kerületnek a körúthoz közeli szakaszán. Különösen igaz ez a tetőteret szeretőkre.
Az elmúlt pár évben egymás után jelentek meg a tetőtereket felújító vállalkozások. Általában az adott bérház homlokzatát és lépcsőházát, liftjét is felújították-felújítják. Kevesen vállalkoznak azonban arra, hogy teraszokat vagy mondjuk, lakásonként 2-3 fürdőszobát alakítsanak ki. Túl sok vesződésnek gondolják és a többség szerint nem nagyon térül meg, úgyhogy inkább maradnak az egyfürdőszobás modellnél.
„Szerintünk egy kiemelt helyen lévő, egyedi adottságú belvárosi bérházban, mint például a VI. kerületi Jókai utcában, ahol építkezünk, egyszerűen nem engedhetjük meg magunknak, hogy átlagos beosztású lakásokat alakítsunk ki.” – érvelt Mayer Róbert, a Jókai20 projekt értékesítési vezetője. Mint mondta: magyar vagy külföldi felsővezetőknek könnyűszerrel kiadhatók a kiemelkedő minőségű és sok helyiséget, valamint legalább két fürdőszobát kínáló lakások. De kifejezetten kerülni kell a barkácsáruházak szanitereit és a tömegigényt kiszolgáló más anyagokat.
Elmondása szerint az is fontos, hogy a vevőknek komplex bérbeadási szolgálatást adjanak. Ennek során a bérlők kiválasztásától a díjak beszedéséig, a javításon át a karbantartásig minden feladatot átvállalnak, a tulajdonosnak csak a saját számláját kell figyelnie, ahová megérkezik a pénz: a hosszú távú bérbeadásból származó tisztes jövedelem.
A bérbeadásra vásárlók jó, ha tudják, hogy a pesti belváros árai még mindig elmaradnak a hasonló lokációban található pozsonyi vagy prágai központi körzetekétől. Az Eurostat idei adatai szerint például a szlovák főváros közepén átlag 2,2 ezer eurót kérnek egy négyzetméterért, Prágában 2,1 ezer eurót, míg Budapesten „csak” 1,5 ezer eurót, vagyis kb. 450 ezer forintot. A szórás természetesen mindhárom fővárosban elég nagy, az ársáv két szélső értéke 1,5 és 3,5 ezer euró.
Mindebből pedig az következik, hogy régiós összehasonlításban van még növekedési potenciál a budapesti belvárosi lakások árában. A konzervatív becslések szerint a növekvő felsőkategóriás kereslet miatt a következő pár évben további évi 5-7 százalékkal emelkedhetnek a budapesti árak az V és VI. kerületben. Mivel tetőtéri lakásokból továbbra is szűk a kínálat, ezek ára az átlagnál nagyobb ütemben növekedhet.
A cikk megjelenését támogatta a Jókai20 projekt fejlesztője.
