Egy társasházak számára kialakított hitelhez elegendő maximum tíz százalék önerő, ezt pedig jellemzően elő tudják teremteni a társasházak. A konstrukció finanszírozása pedig a lakóközösség fizetőképességétől függ. A közös költség összetétele kulcskérdés, vagyis hogy mennyi jut a rezsiköltségen kívül a felújítási alapba. Főleg a régi társasházak esetében jelenthet problémát, ha ez az összeg túl alacsony, hiszen egy majd százéves épület renoválása, korszerűsítése akkora költséget is jelenthet, ami többletbefizetésre kényszeríti a lakóközösséget. Ellenben egy olyan társasház esetében, ahol a közös költségben jelentős részt tesz ki a felújítási alap, az évek alatt felhalmozódhat akár egy komolyabb összeg is.
Azt szinte lehetetlen megmondani, mennyi egy átlagos társasházi felújítás költsége, de nem is érdemes ezt számolgatni. Amellett, hogy nem mindegy, hány lakásos a társasház, fontos az is, milyen fejlesztést szavaz meg a lakógyűlés. Egy ötvenlakásos épület homlokzati hőszigetelése biztosan sokkal nagyobb értékű beruházás, mint egy hatlakásosé, hiszen az épület is sokkal nagyobb. Ugyanakkor lakásokra bontva már nincs akkora különbség a költségek között. Egy nagy, gangos ház lépcsőházát és függőfolyosóját viszont jóval nagyobb beruházás lehet felújítani, mint egy néhány lakásos társasházét rendbe hozni, vagyis a munka is befolyásolja a kiadásokat.
A tapasztalatok alapján különösen népszerű projekt a közös tulajdonban lévő ablakok cseréje, a homlokzati hőszigetelés, a fűtéskorszerűsítés – itt a kazáncsere mellett bizonyos feltételek mellett az egyedi mérők beszerelése is kiemelten fontos – vagy a liftfelújítás. Nem annyira költséges, de fontos a biztonságot javító fejlesztés, mint a kaputelefonok, bejárati kapuk beszerelése, cseréje. A függőfolyosók vagy a tetők felújítása pedig egyszerűen szükségszerű a régi házak esetében. Pár látványos kivételtől eltekintve azonban egyelőre nem annyira népszerűek a megújuló energia felhasználását célzó fejlesztések, amelyek ma még sokkal inkább a családi házakra jellemzőek.
A fejlesztéseknél kulcskérdés a finanszírozás. Forráshoz jutni ma nem nehéz, hiszen az állami, önkormányzati pályázatok mellett a bankok jelentős kamattámogatás mellett nyújtják a társasházi hiteleket – a jogszabály értelmében az állami kamattámogatás mértéke 70 százalék is lehet. Az uniós forrásból finanszírozott, energetikai korszerűsítést célzó beruházásokhoz kapcsolódó hitelek ráadásul kamat- és költségmentesek, csak tíz százalék önerőt kell biztosítani. Emellett a társasházaknak is lehet lakástakarék-pénztári megtakarítása, ami lehet a hitel fedezete, illetve a lejáró szerződés megtakarítási összege önerőként is felhasználható.
