Magyarországon a törvényhozás 2 nap alatt megszüntetett egy több, mint 20 éve stabilan fennálló előtakarékoskodásra ösztönző lakáspolitikai eszközt a lakástakarékok állami támogatásának eltörlésével. Itt vannak a vesztes rétegek.
Sok veszteség és sok vesztes van. Nézzük először az utóbbiak körét, igen tanulságos!
- Meglévő hitelbe törlesztők, például azok, akik új építésű lakásukhoz vagy házukhoz CSOK hitelt vennének fel. Azok a szerencsések, akik az új törvény hatályba lépése előtt írták alá a szerződést türelmi idővel felvehettek-felvehetnek 10 millió forintos kamattámogatott hitelt, amibe be lehet törleszteni a lakástakarék pénztári megtakarítást. A hatályba lépés után aláíróknál egy 5 fős család, akár 2 milliós támogatási lehetőségtől esett el. De hasonló veszteség éri azokat az embereket is, akik bármilyen más lakáscélú hitelbe törlesztették volna a jövőben az LTP megtakarítást.
- Fiatalok, egyedülállók, gyermektelenek (illetve, akiknek nem lehet gyermekük). Tekintettel a lakásárak szárnyalására, egy dolgozó, végzettséggel rendelkező, életét kezdő embernek is komoly családi összefogásra van szüksége, hogy saját lakáshoz jusson. Eddig lakásszámlákkal előre takarékoskodhattak a szülők/nagyszülők, és számos esetben a felvett hitel mellé is fizettek gyermek részére lakásszámlát, hogy segítsenek családtagjainak az albérleti díj terhétől megszabadulni. Egy aktív nagymama is tudja támogatni unokája otthonteremtését, amivel társadalmilag is követendő példát mutat. A segítség természetesen nem vész el, csak a mértéke csökken az állami támogatás nélkül.
- Kis megtakarítók. Kicsit Budapest központú a sajtó és a kommunikáció, de a magyar lakosság 70-80%-a vidéken él, ahol számos esetben havi 5-10 ezer forint félretételével is becsületes önerő tudott összegyűlni egy felújításhoz vagy lakásvásárláshoz/cseréhez. Sok alacsony jövedelmű embernek – aki alapvetően hitelképtelen – ez egy inspiráló megtakarítási forma volt, hogy jelentősen növeljen életszínvonalán.
- Aki most tervezte áthidaló, vagy azonnali áthidaló kölcsön igénybevételét valamely lakástakaréknál. Tekintettel a lakástakarékok eltérő szabályozási előírásaira, van olyan jövedelmi, fedezeti, életkori réteg, akinek kevés pénzintézet nyújtana hasonló feltételekkel hitelt, de minden termék értékesítést befagyasztottak a lakástakarékok.
Ma Magyarországon – a különböző megyék átlag négyzetméter árával és átlagbérével számolva – minimum 5 év átlagfizetésnyi jövedelem kell egy 50nm-es használt lakás megvásárlásához (Borsod megye, Miskolc), ami Budapesten minimum 9 év (a budapesti átlagbérekkel számolva). Új lakás esetében ez már Budapesten 11,5 év. Ha ezt a pénzt megtakarítani kell, akkor 20%-os megtakarítási hányaddal számolva (ami sajnos a magyar lakosságra még nem jellemző) akkor ötször (!) ennyi időre lenne szükség, vagyis saját erőből egy egyedülállónak a pillanatnyi helyzetben szinte életfogytig tartó feladat lenne ingatlant vásárolni tisztán a keresetéből.
Ennek a csoportnak abban segített igazán a lakástakarék, hogy kockázatmentesen biztosított a piacinál magasabb hozamot, illetve nyújtott a kamatkockázat nélküli lakáskölcsönt. Előbbi az önerő összegyűjtésében, utóbbi magánál a vásárlásnál játszhatott szerepet.
Amellett a tény mellett szintén ne menjünk el, hogy az ország lakásállománya jelentősen elöregedett, 70%-a több, mint 50 éves. Ezeket vagy felújítani, vagy újjal kellene pótolni. Az előbbihez pedig jó eszköz volt a lakástakarék, még akkor is, ha számlánként ellenőrizték a felhasznált összeget. Utóbbit pörgetheti a CSOK kibővítése, de sejthetően nem minden felújításra szoruló otthonban lakó lesz jogosult az utóbbira.
Melyek a legfőbb veszteségek?
- Bizalomvesztés: Én nem ismerek más több, mint 20 éve létező törvényileg védett megtakarítási konstrukciót a piacon. A magánnyugdíjpénztári megtakarítások államosítása óta jelentősen megcsappant az emberek bizalma a megtakarításaik kezelésével kapcsolatosan. Sajnos ez a két nap alatt lezajló törvénymódosítás, azzal, hogy nem egy lassabb ütemű kiszámítható támogatás-csökkentés (hosszú távon akár megszüntetés), vagy felhasználási cél átalakítás mellett történt, rendkívül bizalomromboló.
- Pénzügyi kultúra, tudatosság fejlesztésének egyik alappillére szűnt meg: A lakástakarék egy hosszú idejű elköteleződési forma, mely mindenki számára elérhető módon havi rendszeres (5-20 ezer forint) megtakarításra sarkallt. Arra tanított, hogy a megfelelő hozam érdekében egy jövőbeni célért lemondjanak az emberek a jelenbeli fogyasztásuk egy részéről. Ebben az esetben a hozamot „kedvcsinálóként” az állami támogatás biztosította.
A törvényhozás vállalása szerint a támogatásra szánt összeget a CSOK-ba kívánják átcsatornázni, annak átalakításával. Ez jó hír, a kérdés már csak az, hogy hasonlóan fontos cél lesz-e majd az, hogy a jogosultak ne csak egyszeri pénzhez jussanak, hanem kiszámítható, pénzügyi edukációs ösztönzőt is kapjanak. A jelen megtakarítási piacon kevés tudatosságot támogató eszköz maradt és azok más célt szolgálnak (egészségpénztár, önkéntes nyugdíjpénztár, NYESZ, TBSZ), mégis érdemes minél jobban kihasználni az általuk nyújtott lehetőségeket.
- A pénzügyi szektorban egy anticiklikus, rendszerstabilitást biztosító intézményrendszer volt. Egy következő írásom tartalma lesz, hogy miként változott a lakástakarékok helyzete szabályozása és ezt hogyan használták ki, de addig is érdemes elgondolkodni azon, hogy ki hitelezett a 2008-as pénzügyi válság utolsó, legsötétebb éveiben, valamint kinek nem voltak likviditási és csődkockázati problémái? A válasz gondolom sejthető, bizony, a lakástakarék pénztárak (LTP-k) komoly anticiklikus potenciállal rendelkeznek. Mivel zárt rendszerben, a begyűjtött megtakarításokat helyezhetik ki, és a befektetési politikájuk is szabályozott, ezért jelentős rendszerstabilitási tényező a hitelező szereplők között. Deviza, és változó kamatozású hitelt sosem bocsájtottak ki, ellenben kiváltották azokat.
Konklúzió
Nehéz biztonságban, és kamatozásban is hasonlóan jó befektetési alternatívát találni. Előtakarékoskodásra ösztönző új törekvéseket nem igazán ismerek, és a befektetők bizalmát se lehet könnyen visszanyerni. Aki pedig hitelt szeretne lakáscéljai megvalósításához fordulhat bankokhoz és takarékszövetkezetekhez, csak drágábban jut hasonló biztonságú termékhez.
Szerzőnk Fancsali Judit pénzügyi szakértő, az egyrolakettore.hu blog gazdája.