Gyakran szóba kerül, hogy a budapesti lakásárak mennyivel magasabbak a vidékieknél és a kistelepülések folyamatosan szakadnak le a fővárostól. De valóban ez a jellemző tendencia? Mennyire lehet általánosítani a települési jogállások szerint? Elemzésünkben az MNB számai alapján azt néztük meg, mennyire igaz a kistelepülések Budapesthez viszonyított lakáspiaci hanyatlása és mekkora ma az árolló a főváros és a vidék között.
Bár a tavalyi évben sok szempontból befagyott a hazai lakáspiac - a tranzakciószámok tízéves mélypontra kerültek - a lakásárak érdemi csökkenése csak a kisebb településeken következett be. Az MNB Lakáspiaci Jelentése szerint a nominális lakásárak Budapesten 2022 és 2023 második negyedéve között 4,9 százalékkal, a vidéki városokban 1,1 százalékkal emelkedtek, a községekben azonban 8,1 százalékkal csökkentek.
A leszakadás tehát az utóbbi egy-másfél évet tekintve egyértelműen igaz, hosszabb időtávon nézve azonban nem jelenthető ki, hogy a vidéki települések folyamatosan értékelődnének le Budapesttel szemben. A 2013 előtti években például a fővárosi és a vidéki lakásárak nagyjából együtt mozogtak, majd 2014-től kezdve a budapesti lakásárak jelentősen nagyobb ütemben kezdtek el emelkedni. 2019 után viszont ismét elindult egy kisebb konvergencia, a kistelepülések a 2022 közepéig tartó időszakig részben le tudták dolgozni a megelőző években bekövetkezett lemaradásukat, de azóta ismét megindult a leszakadás.
Nem csak a település mérete számít
Értelemszerűen a lakásárak alakulásában nem elsősorban a település mérete a meghatározó, így az elhelyezkedés és az abból adódó lakáspiaci kereslet vagy az egyes támogatási elemek érvényesíthetősége - pl. falusi CSOK - is legalább ekkora hatással van az árakra. Kétségtelen viszont, hogy2023-BAN ISMÉT TOVÁBB NYÍLT A BUDAPEST ÉS A KISEBB VIDÉKI TELEPÜLÉSEK KÖZTI ÁROLLÓ.
A Budapest és a vidéki települések közti, átlagos négyzetméterár alapú árolló 2023-ban a megyeszékhelyeken stagnált, míg a többi város Budapesthez viszonyított relatív árszintje a megelőző évben 36 százalékról 31 százalékra, a falusi CSOK-ra nem jogosult községekben 48 százalékról 39 százalékra, a falusi CSOK-ra jogosult községekben pedig 15 százalékról 13 százalékra mérséklődött a kistelepüléseken tapasztalt lakásárcsökkenés hatására. A fővárosi agglomeráció településein ugyanakkor csak csekély mértékben nyílt az árolló, Budapesten belül pedig kismértékben még csökkent is a külső pesti kerületek fővárosi átlagáraktól való relatív lemaradása.További részletek: Portfolio.hu
