Nem kell megijedni, a Magyarországon ingatlant vásárló kínaiak többsége ugyanis nagy valószínűséggel csak befektetési céllal fog ingatlant venni, ha életbe lép az új Vendégbefektetői Program. Hogy milyen hatása lesz a gazdaságra, illetve kik fognak valójában jól járni vele, az már egy másik kérdés.
2013-ban nagy port kavart a Letelepedési Államkötvény Program, amelyben meglehetősen magas összegért cserébe EU-n és EGT-n kívülről érkező, harmadik országbeli külföldiek igényelhettek úgynevezett „nemzetgazdasági érdekből kiadott nemzeti letelepedési engedélyt”, amelynek birtokában nemcsak Magyarországra léphettek be akadálymentesen, hanem ők és családtagjaik szabadon utazhattak, üzletelhettek és vállalhattak munkát az egész unió területén.
Az úgynevezett aranyvízummal a legnagyobb probléma az volt, hogy a haszon nagy része, kb. 30 milliárd forint nem az államnál, hanem különféle, offshore hátterű, átláthatatlan tulajdonosi szerkezetű közvetítő cégeknél landolt. Arról már nem is beszélve, hogy több esetben is kiderült, hogy a nemzetbiztonsági átvilágítás sem volt hibátlan. A 2024. július 1-én életbe lépő vendégbefektetői program azonban várhatóan biztonságosabb és az állam számára is nyereségesebb lesz, az ígéretek szerint legalábbis ezúttal sokkal szigorúbb lesz a nemzetbiztonsági ellenőrzés, és annyi bizonyos, hogy most nem letelepedési engedélyt, hanem 10 évre szóló tartózkodási engedélyt kapnak majd a külföldiek, amely egy alkalommal további 10 évre meghosszabbítható.
A program azonban egyéb aggályokat is felvet, hiszen igaz, hogy Európában eddig is bevett gyakorlatnak számított a gazdag befektetők részére letelepedési engedélyt biztosítani, ám az ukrajnai háború kitörése után az Európai Bizottság azt az ajánlást tette, hogy a tagállamok kerüljék a letelepedéssel való üzletelést.
Ki kaphat vendégbefektetői tartózkodási engedélyt?
Vendégbefektetői tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, akinek beutazásához és tartózkodásához magyarországi befektetéseire tekintettel nemzetgazdasági érdek fűződik.
Nemzetgazdasági érdeknek kell tekinteni az alábbi befektetések megvalósítását:
- a Magyar Nemzeti Bank által nyilvántartásba vett ingatlanalap által kibocsátott, legalább 250 000 euró összegű befektetési jegy megszerzése,
- legalább 500 000 euró összegnek megfelelő értékű, természetben Magyarország földrajzi területén található, az ingatlan-nyilvántartásban helyrajzi szám szerint nyilvántartott per-, teher- és igénymentes lakóingatlanban tulajdoni illetőség megszerzése, vagy
- legalább 1 000 000 euró értékben, oktatási, tudományos kutatási, művészeti alkotótevékenység támogatása céljából pénzbeli adomány nyújtása valamely közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény részére.
A program nem titkolt célja tehát, hogy ezáltal támogassa a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott (azaz modellváltott) egyetemeket, ugyanakkor elég valószínűtlen, hogy a külföldi állampolgárok többsége épp ezzel a lehetőséggel fog élni, sokkal valószínűbb, hogy inkább a két másik lényegesen „olcsóbb” lehetőséget választják, már csak azért is, mert ezek egyúttal jól jövedelmező befektetést is jelentenek számukra.
Milyen hatással lesz mindez az ingatlanpiacra?
A vendégbefektetői tartózkodási engedélyt várhatóan kínaiak fogják a legtöbben igényelni, hiszen az előző, 2013-tól 2017-ig futott programban, az ezzel a lehetőséggel élő mintegy 20 000 külföldi, bő háromnegyedét is kínai állampolgárok tették ki, de nagy volt közöttük az oroszok aránya is. Az új Vendégbefektetői Programban várhatóan szintén a kínaiak igényelnek majd legnagyobb számban tartózkodási engedélyt, de az előrejelzések szerint többségük nem kíván majd az így megvásárolt ingatlanban élni, hanem kifejezetten befektetési szándékkal vásárol hazánkban ingatlant. Az pedig, hogy oroszok jussanak a program által tartózkodási engedélyhez, az őket érintő szankciók miatt szinte teljesen kizárt. Más dél-kelet ázsiai és arab országok állampolgárainak kérelmére azonban lehet számítani.
A program valamennyire biztosan megmozgatja majd az ingatlanpiacot és árfelhajtó hatása is lesz, legalábbis a drágább ingatlanok esetében. Ugyanakkor, ha a vendégbefektetői tartózkodási engedélyt igénylők jelentős többsége ingatlanalapokba fektet, akkor még az alacsonyabb árú ingatlanok esetén is érvényesülhet az árfelhajtó hatás. Ugyanakkor az ingatlanalapok várhatóan majd ott fognak vásárolni, ahol alulértékelt a piac. Mindenképp pozitívumként értékelhető, hogy ha a tartózkodási engedélyért cserébe ingatlant vásárló külföldiek nagy része nem kíván az ingatlanba beköltözni, hanem kizárólag befektetési céllal vásárolja meg azt, akkor a bérlakáspiacon is javulni fog a kínálat.
A programot ugyanakkor számtalan kritika is érte, hiszen az államnak közvetlen bevétele nem származik belőle, és viszonylag olcsón adja a magyar tartózkodási engedélyt, amely egyúttal Európában is szabad mozgást biztosít az igénylőnek.
