Augusztus elején négyzetméterenként 1,55 millió forintot kellett fizetni az újépítésű lakásokért a fővárosban, ám az átlagos adatnál is érdekesebb, hogy a legolcsóbb és a legdrágább kerület négyzetméterárai között majd’ kétmillió forint különbség van.
Budapest Hegyvidékén, a XII. kerületben mostanra már a 2,7 millió forintot is átlépte egyetlen négyzetméter ára, míg a XVIII. kerületben 936 ezer forint ugyanez.
Ahogy már megszokhattuk, öt kerületben látszik a hirdetések alapján kétmillió forint fölötti átlagos újépítésű négyzetméterár, a sereghajtó a hatodik kerület, ahol az Andrássy út-Opera környékén készülő luxuslakások nagyon megnyomják az árakat.
Ha térképre rajzoljuk fel a kerületek közötti különbséget, a fővárosi újépítési árak alapján néhány markánsan elkülönülő zóna rajzolódik ki. A már említett, a térképen sötétebb kék árnyalatokkal jelölt élbolyt követi egy második vonal. Ez a terület gyakorlatilag körbeveszi a legdrágább városrészeket, 1,5-1,6 milliós négyzetméteráraival északról Óbuda és a XIII. kerület, délről pedig a XI. kerület és Ferencváros tartozik ebbe a csapatba.
A külső pesti kerületek és Dél-Buda egy harmadik ársávba tartozik, itt jellemzően 1-1,1 milliós négyzetméterárakat láthatunk az újépítésű hirdetések alapján.
A sokakat hónapok óta foglalkoztató kérdés az, vajon magához tér-e végre az építőipar és az ingatlanpiac az előző két év mélyrepülése (és reálárcsökkenése) után. Az év/év árváltozást a KSH inflációs adatával egymás mellé rakva talán már lehetünk óvatosan optimisták.
Az év elején még egyértelműen az adott hónapra a KSH által publikált éves áremelkedés szintje alatt volt a négyzetméterárak éves mozgása. Május már nulla közeli eredményt hozott, viszont innen jól látható volt a nyár eleji teljes leálllás – amiről egyébként valóban minden ingatlanpiaci szereplő beszámolt júniusban. A júliusi adat viszont megint jól alakult, és bár azt csak néhány hét múlva publikálja a statisztikai hivatal, hogy augusztusban a fogyasztói árak mennyivel haladják meg az előző évit, az újépítésű négyzetméterárak 6 százalékos emelkedése reménykeltő.
A budapesti helyzet sokszínűségét mutatja, hogy milyen hatalmas különbségek vannak az egyes városrészekben jellemző újépítésű otthon méretében és árában. A II. és a XII. kerületben a jellemzően nagy lakás és a csillagászati árszint együtt 300 millió forint fölötti tipikus új ingatlant jelent, míg Erzsébetvárosban a picike lakások és az alacsonyabb árszint miatt 56 millió forint körül van ugyanez.
Arra is kíváncsiak voltunk, látszanak-e markáns árkülönbségek, ha a kínálatot a szobaszám alapján bontva elemezzük. Óriási eltérések nem rajzolódnak így ki, hiszen minden szegmensben 1,51 és 1,67 millió közötti árakat látunk, de az jól érzékelhető, hogy a két és három szobából álló otthonok “fajlagos” ára a legkedvezőbb.
Ez egyébként cseppet sem meglepő, hiszen ezekből van messze a legtöbb az eladó lakások között. Míg a garzonok csupán a kínálat tizedét teszik ki, a nappali plusz egy hálószobás és nappali plusz két hálószobás ingatlanok a teljes eladó állomány kétharmadát jelentik. Viszonylag jól látható szegmens még a nappali plusz három hálós méret, efölött viszont csak elvétve találunk ajánlatokat.
