Az egyik oldalról a képlet egyszerű: utazóként zseniális, hogy a szállodáknál jóval olcsóbban, a legjobb városrészekben találhatunk saját lakást pár napra. A másik oldalon viszont a hatások már messze nem ennyire egyértelműen pozitívak, de nem is csak negatívak. Sokszor idézett adat, hogy az Airbnb miatt drágábbak lesznek az albérletek is, hiszen egy csomó lakás nem jelenik meg a hosszútávú kiadás piacán - mivel a jóval vastagabb pénztárcájú turistáknak kiadott ingatlanból több bevétel származik.
Ráadásul gyakori panasz, hogy azokon a környékeken, ahol nagyon sok az Airbnb lakás, romlik a helyiek életminősége: gyakoribbá válik az éjszakai hangoskodás, a részeg/tudatmódosult társaságok jelenléte, több a szemét. Viszont az is igaz, hogy ahol sok a turista, ott jobban pörög a gazdaság, hiszen nem csak a lakások tulajdonosainak lesz több elkölthető jövedelme, de a városrészben is több étterem, kávézó, bolt, szolgáltató él meg - és ad munkát, jövedelmet a helyieknek, arról nem is beszélve, hogy mennyivel jobb helyi lakásoként is, ha szép, jól menő üzletek, bisztrók sorakoznak valahol és nem bedeszkázott, üresen álló, lepukkant kirakatok.
A korlátozás működik, az engedélyhez kötés nem
Mivel azonban az Európai fővárosokban a lakhatási válság - egyre kevesebb az átlagbérből kifizethető albérlet - rengeteg helyen probléma, országok, városok sora igyekszik valamilyen jó megoldást találni a rövidtávú lakáskiadásból fakadó problémákra.Ez a megoldás sokféle lehet. Barcelonában 31 napban határozták meg a lakáskiadás legrövidebb lehetséges idejét, miután egyes adatok szerint a platform elterjedése miatt 17 százalékkal emelkedtek meg a lakásárak. Firenzében megtiltották az óvárosi ingatlanok rövidtávú kiadását, és az olasz lapok szerint Róma, Velence és Milánó vezetése is korlátozások bevezetésére készül.
Sok helyen maximálják az így kiadható napok számát - a 90 nap sok helyen jellemző Londontól Reykjavikig, és Bécs is erre készül. Párizsban 120 nap, Stuttgartban évente 10 hét, míg Amsterdamban mindössze évi 30 nap engedélyezett.
Egy a napokban publikált nemzetközi kutatás 37 európai nagyvárosban elemezte az Airbnb, és az arra reagáló különféle szabályzások hosszútávú hatását. A kutatók szerint a kiadható napok számát és az egy tulajdonos által rövidtávú piacon hasznosítható lakások számát korlátozó szabályok sikerrel terelik a helyi ingatlanpiacot a hosszútávú hasznosítás felé.
Ezzel szemben hatástalannak találták azokat a módszereket, amikor az egy lakásban fogadható vendégek számát korlátozzák vagy valamilyen hivatalos engedély meglétéhez kötik a rövidtávú kiadást. Ezek a módszerek közép és hosszabb távon sem terelték át a lakásokat a helyiek számára is elérhető albérletek piacára.
Fellángolt a vita a VI. kerületben
Ez a vita nálunk mostanra a Terézvárosban vált annyira élessé, hogy nemsokára záruló népszavazáson döntenek a témáról. Budapesten a becslések szerint20-30 ezer lakás található az Airbnb-n, és ezek nagyjából kétszeres hozamot hoznak a hosszútávú kiadáshoz képest. Ennek a lakásmennyiségnek legalább a tíz százaléka a VI. kerületben található.
A portfolio.hu számításai szerint egy Airbnb lakás éves 10% feletti megtérülést hoz, míg a hagyományos lakáskiadás évente 5,5%-os hozammal kecsegtet.
A teljes tiltás vagy a 90-180 nap/év korlátozás persze új helyzetet teremt a piacon, a tulajdonosoknak újra kell számolniuk, mivel járnak jobban, és érdemes lehet-e inkább visszatérniük a "hagyományos" lakáskiadás piacára.Persze Magyarországon nem az Airbnb az egyetlen olyan tényező, amely beavatkozik a lakáspiac áraiba. Az olyan állami támogatások, mint a
CSOK vagy épp a Babaváró szintén piactorzító, árfelhajtó hatással vannak. Így bár a kormányzati szándék lehet segítő, ezek valójában szintén nehezebbé teszik az átlagember számára, hogy lakáshoz jusson.
Állami bérlakások – A VÁRT megoldás?
Sokszor halljuk jó példaként Ausztriát, ahol állami bérlakásprogramok működnek, emiatt pedig a helyi fizetésekhez képest sikerül elérhető szinten tartani az albérletek árait. V
ajon Magyarország képes lesz-e követni a példát? Ha sikerülne megfelelő számú bérlakást építeni, az stabilizálhatná az árakat. De erre vajon mikor kerülhet sor? Évek, sőt, évtizedek kellenek ahhoz, hogy egy ilyen program valódi eredményeket mutasson - és az sem világos, mi lenne ennek a forrása.
