A megbízható, jó szakmunkások hiánya égető probléma számos iparágban. Villanyszerelők, vízvezeték-szerelők, asztalosok - mind olyan szakemberek, akikre folyamatos és növekvő igény mutatkozik. Lehet, hogy egy jól megválasztott szakma biztosabb megélhetést és karrierutat kínál, mint egy általános diploma?
Ebben a cikkben körüljárjuk ezt a komplex kérdést, megvizsgálva mindkét út előnyeit és hátrányait, valamint azt, hogy miként változott a munkaerőpiac az elmúlt években.
“Anyámék szerint kell egy diploma”
A fenti mondat a 21 éves Juli szájából hangzott el, aki jelenleg a felsőoktatásban tanul és mellette dolgozik. A szorgalmas, lendületes fiataltól senki nem kért papírt, és a gyakornok Juli mostanra már nem csak “ahhoz képest” kap szép fizetést, hanem bizony sokan akár évtizedes munkaviszonyokkal a hátuk mögött is megirigyelnék a nettóját. A fiatal szakember több szakmai lépcsőfokon lépdelhet felfelé a választott területen, így a következő évtizedekben nem csak anyagilag, hanem érdekes feladatokban és felelősségben is előrelépésre számíthat. A nappali szakos hallgató lány őszintén bevallja, hogy ha a szülei nem presszionálnák az egyetemi diplomát, számára ez nem lenne különösebben fontos.A frusztrált pénzügyes, vagy a boldog burkoló mítosza
A munkaerőpiac tele van legendákkal, és sokszor nehéz szétválasztani, hogy mi a valóság, és mi a ritka kivétel. Mindannyian hallunk milliókat kereső burkolókról és a pénzben térdig gázoló villanyszerelőkről, és boldogtalanul sínylődő multis rabszolgákról, ám a KSH szakmánként bontott fizetési adataiból ennél árnyaltabb kép rajzolódik ki.Statisztikailag a mai napig a jó kereset legbiztosabb alapja a felsőfokú végzettség, és a hivatalos adatok szerint például az építőiparban dolgozók többsége alig keres a minimálbér felett. Nehéz megmondani, hogy ezeket az adatokat mennyire torzítja el a feketegazdaság, és az, hogy egy asztalostól, vagy szobafestőtől a legtöbben a mai napig nem kérnek (és kapnak) számlát.
Azonban az is igaz, hogy számos olyan nem diplomás munka van, amivel pillanatok alatt találhat valaki külföldi állást, ami rögtön egész más bevételi lehetőségekkel kecsegtet. Egy tapasztalt villanyszerelő, masszőr, vagy szakács másodpercek alatt elhelyezkedhet Európában, amit az íróasztal mögött görnyedő értelmiségiek jó nagy része még meglévő nyelvtudással sem mondhat el magáról.
A szülők inkább biztosra mennek
“Ki tudja, mit hoz a jövő, legyen egy olyan szakmája, amiből bárhol megél” - foglalta össze a család álláspontját a szakács tanuló Csabi édesapja.A kétkezi munkák itthon talán nem örvendenek akkor presztízsnek, de az egész EU-ban keresettek, és egy szorgalmas, talpraesett fiatal könnyedén teremt velük biztos egzisztenciát valamelyik gazdag Nyugat-európai országban. Szakácsok, villanyszerelők, burkolók, masszőrök és fodrászok, kozmetikusok és gépkezelők sora tanul szakmát ebből a megfontolásból.
Mérnök, orvos, informatikus
Vannak olyan családok is, ahol hasonlóan fontos szempont a gyerek választott szakmájának nemzetközi piacképessége, ám azt is fontosnak tartják, hogy egy diploma is legyen a kezében. A dilemma megoldása manapság gyakran a mérnök-orvos-informatikus háromszögből kerül ki, hiszen sokak szerint ezek azok a területek, ahol külföldön is örömmel fogadják a magyar szakembereket, és jól lehet velük keresni.Nem tudjuk kifizetni az egyetemet
“Nagyon drága lett a felsőoktatás, és ha nem kerülne be ingyenes helyre, nem tudnánk vállalni a fizetős szakot” - meséli az informatikai technikumba járó Kata anyja. Ezért ők úgy döntöttek, hogy a lány ne gimnáziumba menjen, hanem kezdjen el egy szakirányú technikumot, így az érettségivel együtt egy keresett szakmába is belekezdhet. Világnézettől függően ebben a tendenciában láthatjuk a sokszor emlegetett szakemberhiány jövőbeli megoldását, vagy a fiatal generáció tudatos elbutítását.Ha szakmáról, vagy szellemi foglalkozásról van szó, hazánk egyik legrégebbi állásgyűjtő oldalán, a
jobinfo.hu-n
számos foglalkozás, hivatás, munkakör közül böngészhetünk, ha épp munkahelyet váltanánk, vagy állást keresünk.
