A munkahelyi zaklatás és diszkrimináció sajnos még 2024-ben is súlyos probléma számos vállalatnál. Ezt bizonyítja a nemrég napvilágot látott Thyssenkrupp-botrány is, amely ismét ráirányította a figyelmet erre a kényes témára. De mi is történt pontosan, és milyen tanulságokat vonhatunk le az esetből?
A Thyssenkrupp-botrány: áttörték a hallgatás falát
A
Telex részletes cikkben
számolt be arról, hogy a Thyssenkrupp budapesti irodájában több tucat munkavállaló panaszkodott zaklatásra, munkahelyi megalázásra és egy "macsó belső kör" működésére. Az ügy egy Reddit-bejegyzéssel kezdődött, amelyben egy névtelen felhasználó osztotta meg tapasztalatait a cégnél uralkodó toxikus légkörről.
A beszámoló szerint a problémák széles skálán mozogtak:
Szexuális tartalmú, megalázó megjegyzések női kollégákra (“Nincs szék? Ülj az arcomra!”)
Nem kívánt fizikai közeledés
A panaszok elbagatellizálása a HR részéről
Kivételezés bizonyos alkalmazottakkal
A Thyssenkrupp a német ipar egyik meghatározó szereplője, magyarországi leányvállalata pedig 1999 óta működik. A cég hivatalos állásfoglalásában hangsúlyozta, hogy elutasítja a "diszkrimináció, a szexuális zaklatás, a nemi megkülönböztetés, vagy a visszaélés bármely formáját", és vizsgálatot indított az ügyben.
Azonban több mint három hónappal a vizsgálat megkezdése után sem történt érdemi előrelépés.
Nemzetközi botrányok: amikor a zaklatás napvilágra kerül
A Thyssenkrupp esete nem egyedülálló. Az elmúlt években több nagyvállalat is szembesült munkahelyi zaklatási botrányokkal. Ezek az esetek nem csak az érintett cégek megítélését befolyásolták, de gyakran jelentős szervezeti változásokhoz is vezettek. Nézzünk meg négy kiemelkedő példát:
-
Uber (2017): a szilícium-völgyi kultúra sötét oldala
Susan Fowler, volt Uber mérnök, blogbejegyzésben tárta fel a cégnél tapasztalt szexuális zaklatást és diszkriminációt. A bejegyzés részletezte, hogyan ignorálta a HR a panaszokat, és hogyan védték a zaklatókat.
Következmények:
Travis Kalanick társalapító és vezérigazgató lemondásra kényszerült.
Az Uber teljes vállalati kultúráját átalakították.
Új etikai kódexet vezettek be és átláthatóbb panaszkezelési rendszert alakítottak ki.
A botrány az egész tech szektorra hatással volt, felhívva a figyelmet a szilícium-völgyi "bro kultúra" problémáira.
-
Fox News (2016): zaklatás a kamerák mögött
Gretchen Carlson műsorvezető beperelte Roger Ailes vezérigazgatót szexuális zaklatás miatt.
Több más női alkalmazott is hasonló vádakkal állt elő.
Következmények:
Roger Ailes lemondott vezérigazgatói pozíciójáról.
A Fox News 20 millió dolláros kártérítést fizetett Gretchen Carlsonnak.
A vállalat átfogó belső vizsgálatot indított és új panaszkezelési protokollt vezetett be.
Az ügy rávilágított a médiában jelen lévő hatalmi visszaélésekre.
-
Google (2018): globális tiltakozás a tech óriásnál
A New York Times cikke feltárta, hogy a Google éveken át védte és jelentős végkielégítéssel “jutalmazta” a komoly szexuális zaklatással vádolt vezetőit. A cikk nyomán világszerte 20,000 Google alkalmazott vonult utcára tiltakozásul.
Következmények:
A Google megszüntette a kötelező, cégen belüli döntőbíráskodást szexuális zaklatási ügyekben - lehetővé téve a folyamat jogi útra terelését.
Átláthatóbb jelentési folyamatot vezettek be.
Az eset katalizátorként hatott a tech iparág egészére a zaklatási ügyek kezelésében.
-
Nike (2018): sportcipők és szexizmus
Több női alkalmazott panaszkodott szexuális zaklatásra és diszkriminációra. Egy belső vizsgálat feltárta a szexista vállalati kultúra mélységeit.
Következmények:
Több vezető, köztük a Nike márkájának elnöke, Trevor Edwards is távozott a cégtől.
A vállalat átfogó fizetésemelést hajtott végre a női alkalmazottak körében.
Új diverzitási és inklúziós programokat vezettek be.
A vezetőség szerepe kulcsfontosságú
Ezek a példák világosan megmutatják, hogy a munkahelyi zaklatás országtól és iparágtól függetlenül jelen van. Ugyanakkor a nyilvánosságra került esetek gyakran katalizátorként hatnak, és jelentős változásokat indítanak el nem csak az érintett vállalatoknál, de sokszor az egész iparágban.
A vezetőség szerepe kulcsfontosságú, hiszen a vezetők hozzáállása nagyban befolyásolja a vállalati kultúrát. A zéró tolerancia politika következetes alkalmazása és a vezetői tréningek segíthetnek egy biztonságosabb, korrektebb munkahely megteremtésében.
A hatékony panaszkezelési rendszer létrehozása kritikus a problémák megfelelő kezelése szempontjából. Az anonim bejelentési lehetőségek, a külső szakértők bevonása és az átlátható vizsgálati folyamat mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az érintettek megfelelő támogatást kapjanak. Ugyanakkor a vállalati kultúra átalakítása hosszú folyamat, amely stratégiai szemléletet és folyamatos képzéseket igényel. A nyilvánosság és a gyors, őszinte kommunikáció szintén fontos szerepet játszhat abban, hogy a vállalatok hitelesen kezeljék a felmerülő problémákat.
Végül, az áldozatok támogatása és a jogi következmények figyelembevétele is elengedhetetlen ahhoz, hogy a vállalatok ne csak a saját jó hírnevüket védjék, hanem az érintettek számára is biztosítsák a szükséges védelmet és segítséget.
Ha kellemetlenül érzed magad a munkahelyeden, esetleg új kihívásokra vágysz, nézz szét a jobinfo.hu kínálatában, hiszen több ezer
aktuális állás
között böngészhetsz,
itt
pedig létrehozhatod részletes profilodat is, illetve feliratkozhatsz a számodra releváns kategóriájú hírlevélre-akár olyanra, ahol a munkaadó szerepelteti a
bért.
