A kaliforniai bíróságon benyújtott panaszban a cég digitális reklámrészlegén 2020 óta dolgozó Amar Bhakta azt állítja, hogy a szoftver, amit a cég utasítására telepíteniük kell a munkához is használt személyes eszközeikre, lehetővé teszi, hogy az Apple hozzáférjen az e-mailekhez, a fotókönyvtárakhoz, az egészségügyi és "okos otthon" adatokhoz, és egyéb személyes információkhoz.
A per másik állítása pedig az, hogy a céges titoktartási szabályok megtiltják a dolgozóknak, hogy a munkakörülményeikről beszéljenek a nyilvánosság előtt, és azt is, hogy jogilag védett visszaélések bejelentésében részt vegyenek.
Bhakta állítása szerint megtiltották számára, hogy podcastokban beszéljen a munkájáról, és arra utasították, hogy törölje a munkakörülményeiről szóló információkat a LinkedIn-profiljáról.
„Az Apple megfigyelési szabályai és gyakorlatai gátolják, ezáltal pedig jogellenesen korlátozzák a munkavállalók lehetőségeit a visszaélések bejelentésére, a versenyt, a dolgozók szabad mozgását a munkaerőpiacon, és a szólásszabadságot” – áll a perben.
Az Apple egy nyilatkozatban reagált a vádakra, közölve, hogy a kereset állításai megalapozatlanok, és hogy dolgozóikat évente oktatják a munkakörülményeikről való beszélgetéshez fűződő jogaikról. Ugyanakkor arra is rávilágítanak, hogy a dolgozók valóban nem beszélhetnek szabadon akármiről, hiszen a fejlesztések során értékes ipari titkok birtokába juthatnak.
„Az Apple-nél arra törekszünk, hogy a világ legjobb termékeit és szolgáltatásait hozzuk létre, és igyekszünk védeni a csapataink által fejlesztett találmányokat” – áll a nyilatkozatban.
Bhakta ügyvédei két másik nőt is képviselnek, akik júniusban nyújtottak be keresetet az Apple ellen, azzal vádolva a vállalatot, hogy szisztematikusan alulfizeti a női munkavállalókat a mérnöki, marketing- és AppleCare részlegeken. Az Apple azt állította, hogy elkötelezett az inklúzió és a bérszínvonal-egyenlőség mellett.
Az Apple legalább három panasszal néz szembe az amerikai munkaügyi testület részéről is, amelyek szerint többek között a közösségi média és a Slack céges üzenetküldő platformok használatának korlátozásával nehezítette meg, hogy az alkalmazottak beszélhessenek egymással és a nyilvánosság előtt vessenek fel olyan fontos kérdéseket, mint a nemi diszkrimináció és a bérkülönbségek. A vállalat tagadta a jogsértést.
Az új pert egy kaliforniai törvény alapján nyújtották be, amely lehetővé teszi a dolgozók számára, hogy az állam nevében pereljék munkáltatóikat, és az esetleges büntetések 35%-át megtarthassák.
Reméljük, ha épp munkát keresel, az nem egy csúnya jogi ügy miatt van a munkáltatóddal szemben, de ha mégis úgy érzed, hogy valami miatt váltanod kell, találd meg új helyedet hazánk egyik legrégebbi állásgyűjtő portálján, a jobinfo.hu-n! Válogass a több ezer állás között!
