Hihetetlen, de igaz! Ahogy arról már korábban beszámoltunk, a kormány identitásvédelmi intézkedéseket vezetne be, hogy elősegítse bizonyos települések identitásának védelmét, eredeti karakterének megőrzését. Most kiderültek a részletek is!
Több száz magyar település – főként a Budapest környéki agglomeráció, a Balaton és a Velencei-tó térsége – saját kezébe veheti a sorsát, és megálljt parancsolhat a kívülről érkezőknek!
Lakásvásárlás? Letelepedés? Lakcímbejelentés? Ezután nem lesz olyan egyszerű!
A kormány új, úgynevezett identitásvédelmi intézkedése gyökeresen új korszakot hozhat. A cél: megőrizni a települések “lelkét”, karakterét – még ha ez azzal is jár, hogy korlátozzák a betelepülést.
300-400 település mondhat nemet az új szomszédokra
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter szerint 300-400 település érezheti úgy elsősorban a Budapest környéki agglomerációban, a Balatonon és a Velencei-tó térségeben, hogy veszélyben a saját hagyományos arculata – és jogot kapnak arra, hogy saját lakossági “védvonalat” húzzanak.
Mit jelent ez a gyakorlatban? Olyan szigorításokat, amiket eddig el sem tudtunk képzelni!
-
Ingatlanvásárlási tilalom a nem helyieknek
-
Lakcímbejelentés csak szigorú feltételek mellett
-
Elővásárlási jog a helyieknek
-
Extra helyi adók a „kívülállóknak”
Lakossági limit: ha megtelt, nincs tovább!
De nem mindenki élhet ezekkel a drákói eszközökkel. Csak azok a települések, amelyek rendeletben kimondják, mennyi lakót tartanak “ideálisnak” – és ezt a számot már el is érték. Ráadásul ez a lakosságszám nem lehet kevesebb a rendelet bevezetése előtti állapotnál. Vagyis: ha most sokan laknak ott, akkor lehet zárni a kapukat.
Ha költöznél, bizonyítanod kell: meghallgatás, papírhalmok, jogi procedúra vár rád
Az új rendszerben a betelepülni szándékozók hivatalos eljárásra kényszerülnek. Be kell mutatniuk minden szükséges dokumentumot, és akár személyes meghallgatásra is be kell menniük a hivatalba. És ez még nem minden: ha elutasítják őket, csak bírósági úton kérhetnek jogorvoslatot!
Van, aki mégis zöld utat kaphat – de csak külön engedéllyel
Mentesség azért létezik, de csak annak, aki:
-
Gyerekként ott élt, vagy családja onnan származik
-
Helyben dolgozna
-
Közszolgáltatóként (pl. tanárként, rendőrként, orvosként) segítené a helyieket
-
Természeti katasztrófa miatt vált otthontalanná
Az önkormányzatok saját hatáskörben is létrehozhatnak kivételeket, például fiatal házasok vagy vállalkozók számára.
“Nem diszkriminálunk, csak szűrünk” – de vajon meddig tartható ez az álláspont?
A tervezet hangsúlyozza: az új szabályokat “az emberi méltóság tiszteletben tartásával” kell alkalmazni, de egyúttal lehetőséget ad arra, hogy bizonyos csoportokat előnyben részesítsenek.
Szakértők viszont kételkednek: szerintük az egész csak tüneti kezelés. A fő gondokat – munkahelyhiány, városi túlzsúfoltság, gazdasági különbségek, az agglomerációs települések infrastrukturális fejlesztésének elmaradása – ez a törvény nem oldja meg.
Te mit gondolsz? Elfogadható, hogy egy település megválogathatja, kit enged be? Vagy túl messzire ment a szabályozás? Az intézkedések valóban védelmet nyújtanak a Budapest környéki, a Balaton és a Velencei-tó melletti településeknek?
