Képzeld el, hogy ugyanazért a 20 millió forintos lakáshitelért akár 5,7 millió forinttal többet fizetsz, mint a szomszédos országok lakosai. És nem, ez nem valami összeesküvés-elmélet – ez a kőkemény magyar valóság - tájékoztatott a Bankmonitor.hu.
Miközben a bankok „olcsó hitellel” hirdetik magukat, valójában olyan kamatkörnyezetbe kényszerítenek bele, amire Európában is csak kevesen bólogatnak elismerően – leginkább azért, mert náluk sokkal kevesebbe kerül ugyanaz a hitel. Miért van ez így? Mutatjuk a döbbenetes számokat!
+2% a régiós átlaghoz képest? Ez bizony súlyos milliókba kerül neked!
Magyarországon jelenleg átlagosan 6,5%-os kamattal kaphatsz lakáshitelt – ami 2,13 százalékponttal drágább, mint a közép-európai átlag. Ez a kis számnak tűnő különbség azonban egy átlagos 20 éves, 20 millió forintos hitel esetében 5,7 millió forinttal több visszafizetést jelent! Hogy lehet ez?
Nos, két dolog befolyásolja a lakáshitel kamatokat:
-
Az ország piaci kamatszintje – amit az infláció, a gazdasági kilátások és a befektetők bizalma határoz meg.
-
A bankok által hozzáadott kamatfelár – ez a nyereségük kulcsa.
És itt jön a hidegzuhany: Magyarországon a piaci kamatszint brutálisan magasabb – 3,21 százalékponttal a régiós átlag fölött! Ez önmagában felelős azért, hogy ennyit fizetünk. Közben a magyar bankok olyan alacsony kamatfelárat alkalmaznak, hogy az szinte negatív üzlet. Ahogy a Bankmonitor vezetője fogalmazott:
„Mintha 1 kg kenyér olcsóbb lenne, mint 1 kg liszt.”
Miért éri ez meg a bankoknak? És meddig tart ez a furcsa „áldozat”?
Meglepő, de a bankok másokon keresnek eleget, így a lakáshiteleken akár veszteséget is vállalnak. Persze kérdés, meddig teszik ezt meg. Ha holnap úgy döntenének, hogy ők is a régiós kamatfelárat kérik el, a hitelkamat 7,58%-ra ugorna. Tehát most valójában "akciós" a lakáshitel – de nem örökké!
Most keresed új otthonodat? Nézz szét az Ingatlantájoló kínálatában!
Magyarország kontra régió: 5,7 millió forintos különbség – és ez még a jobbik eset!
Most kapaszkodj meg:
-
A magyar lakáshiteles 35,7 millió forintot fizet vissza 20 év alatt egy 20 milliós hitelre.
-
Ugyanez más országokban csak 30 millióba kerülne.
-
Ha a magyar bankok nem „engednének” a kamatfelárból, a különbség 8,9 millió forintra nőne!
És míg például Csehországban 4,79%-os kamatot fizetnek az emberek, nálunk ugyanez majdnem 2 százalékponttal magasabb. Ez olyan különbség, amit egy átlagos család a bőrén érez.
A számok nem hazudnak – de a látszat igen!
Azt hihetnénk, hogy ennyi pénzért legalább kevesebben vesznek fel hitelt… de nem! A magyar lakáshitelezés dübörög:
-
40%-kal több új lakáshitel szerződés született, mint egy évvel korábban.
-
135 milliárd forintnyi új lakáshitelt veszünk fel havonta!
Felmerül a kérdés: vajon nem csúszunk újra a felelőtlen eladósodás felé?
Szerencsére nem teljesen. Még mindig elmaradunk az európai átlagtól, ha a hiteleket a GDP-hez, a jövedelemhez vagy a vagyonhoz viszonyítjuk. De ne legyenek illúzióink: a magyar családok nem azért tartoznak kevesebbel, mert kevesebb hitelt vesznek fel – hanem mert nem engedhetik meg maguknak.
És mi van a támogatott hitelekkel?
Sokan azzal nyugtatják magukat, hogy ott a Babaváró (0%) meg a CSOK Plusz (3%) – ezek valóban segítenek. De csak azoknak, akik gyereket vállalnak. A többieknek marad a drága piaci hitel, a többletfizetés, és a hosszan tartó törlesztés.
És közben a költségvetés is nyög a támogatások terhe alatt – miközben más országokban magától is olcsóbb a hitel, támogatás nélkül is.
Konklúzió: Most fizetjük meg a magyar gazdaság árát – szó szerint!
A lakáshitelek drágasága nem a bankok hibája – ők még engednek is a haszonból. A valódi ok: a magas magyar kamatkörnyezet, amit a gazdaság teljesítménye, inflációja és kockázata határoz meg. Ez az, ami miatt milliókkal többet fizetünk ugyanazért az otthonért, mint mondjuk egy cseh vagy szlovák család.
Ez nem csak pénzügyi adat – ez húsbavágó különbség a magyar mindennapokban.
