Az ingatlanhirdetések világa tele van várakozásokkal – az eladók általában a legjobb forgatókönyvben reménykednek, de vajon mi az, ami ebből ténylegesen meg is valósul? Elemzésünkben ezúttal arra voltunk kíváncsiak, mekkora a különbség a hirdetett kínálat és a ténylegesen eladott ingatlanállomány között.
Az Ingatlantájoló adatbázisa alapján elemeztük a második negyedév mozgásait: megnéztük, milyen típusú házak és lakások tűntek el a kínálatból, vagyis mely hirdetéseket töröltek nagy valószínűséggel azért, mert az ingatlan gazdát cserélt. Az eredmények érdekes képet rajzolnak ki arról, hogy mi számít ma valóban eladhatónak – és mi az, ami inkább csak a hirdetők reményeiben ér sokat.
Falusi ház: ez a nehéz dió
A legnagyobb szakadék a házaknál figyelhető meg: országosan az eladott házak ára 24 százalékkal alacsonyabb a jelenleg aktív kínálat átlagánál, a háztulajdonosok árazása sokszor elszakad a kereslet realitásaitól.
Érdekes módon a másik három kategória esetében a különbség viszont csak 3-4 százalék, a piac érdemi része a kínálati árszintnél kicsit alacsonyabb szinten mozog. Persze azt nem látjuk, hogy a vevők végül pontosan mennyit alkudnak ki szóban az eladóktól, de biztosra vehető, hogy a tényleges adásvételek árszintje ennél alacsonyabb. Vagyis a grafikon inkább a felső határt mutatja, a valóság pedig ennél kicsit kedvezőbb a vásárlók, és kedvezőtlenebb az eladók szempontjából.
Hol a legnagyobb a szakadék a hirdetett és az eladott árak között?
Megyei bontásban figyelve a hirdetett és az elmúlt negyedévben eladott házak-lakások árkülönbségeit meglehetősen látványos eltéréseket látunk. A grafikon tetején látható megyékben a legkisebb a különbség, majd lefelé haladva egyre nyílk az olló.
Míg a skála egyik végén 2-3 százalékos az eltérés az eladott és a hirdetett ingatlanok átlagos ára között, Tolnában és Békésben az eladott négyzetméterárak akár harmadával is alacsonyabbak a hirdetett szintnél. Itt az eladóknak valószínűleg gyakrabban kell jelentős engedményeket tenni.
Budapesten belül nem rajzolódik ki egyértelmű mintázat, sem a belváros-külsőbb területek, sem a legolcsóbb-legdrágább lokációk tengelyén nem látunk világos trendet az árkülönbségekkel kapcsolatban.
Ami viszont meglepő, hogy mégiscsak mutatkozik egy olyan tényező, ami befolyásolja az árszakadék méretét, ez pedig a lakásméret. Míg a garzonok és az egy hálószobás lakások esetében a kínálati és az eladott árak szinte egyformák, a 3 hálószobás és pláne annál nagyobb lakások piacán jócskán van tér az alkura - Budapesten.
Hol a legélénkebb a használtpiac?
Az alábbi grafikon azt mutatja, hol mennyi ingatlan tűnt el a piacról. Minél nagyobb egy négyzet/téglalap, annál több ház vagy lakás kelt el az adott megyében.
A forgalom tetemes része Budapesten és Pest megyében zajlik, utánuk pedig Bács-Kiskun, Borsod és Hajdú-Bihar következik. Ez a kép persze részben a hirdetések megoszlását is tükrözi, de az eladó/eladott térkép összevetése érdekes tanulságot tartogat: Budapesten a kínálathoz képest sokkal több ügylet zárult le. A főváros az aktív hirdetések között „csak” 12 százalékos részesedést képvisel, az eladottaknál viszont már 19 százalékot.
