Vizslás neve eddig keveseknek mondott bármit – most viszont országos figyelmet kapott. A mindössze ezerfős nógrádi település olyan rendeletet alkotott, amellyel szinte szűrővizsgálaton kell átmenniük azoknak, akik ide szeretnének költözni. Erkölcsi bizonyítvány, adóigazolás, meghallgatás, sőt: a ház vételárának 10 százalékát is be kell fizetni a falunak! - számolt be a 24.hu.
Csak a „kiválasztottak” költözhetnek Vizslásra
Az október 1-jén hatályba lépett helyi önazonossági rendelet célja, hogy „megőrizze a település hagyományait, értékeit és közbiztonságát”.
De ami elsőre szépnek hangzik, az a gyakorlatban szinte lehetetlenné teszi a betelepülést.
Az új lakóknak az alábbi feltételeket kell teljesíteniük Vizsláson:
• büntetlen előélet (erkölcsi bizonyítvány kötelező),
• legalább középfokú végzettség,
• nullás adóigazolás,
• igazolt munkaviszony az elmúlt két évben,
• személyes meghallgatás a képviselő-testület előtt,
• valamint betelepedési hozzájárulás megfizetése – ez az ingatlan vételárának 10%-a, vagy ha nincs vásárlás, akkor 150 ezer forint.
És ha ez még nem lenne elég: a házban legalább 10 négyzetméternek kell jutnia fejenként – ellenkező esetben nem engedélyezik a lakcímbejelentést.
10 százalékos „belépődíj” – akár milliókba kerülhet a falusi élet
A rendelet szerint, ha valaki például 30 millió forintért vásárol ingatlant, 3 millió forintot az önkormányzatnak kell befizetnie „betelepedési díjként”.
Aki viszont megpróbálja kijátszani a szabályt, és engedély nélkül költözik Vizslásra, 200 ezer forintos bírságra számíthat.
A helyi lakosok szerint az intézkedés célja, hogy megakadályozza a „nem kívánatos betelepüléseket”, és megőrizze a közösség nyugalmát. Mások viszont attól tartanak, hogy a szabályozás kirekesztő és diszkriminatív lehet.
Elővásárlási jog és szigorú kontroll
A vizslási önkormányzat még az adásvételekbe is beleszólhat: ha valaki eladná a házát, elővásárlási jog illeti meg először az önkormányzatot, majd a szomszédos ingatlan tulajdonosát, végül pedig a falu más ingatlantulajdonosait.
Ezzel gyakorlatilag a falu dönthet arról, ki költözhet be és ki nem.
„Lakhatási casting”: egyre több falu zárja le magát
A helyi önazonosság védelméről szóló törvény értelmében eddig Mezőkeresztes, Újlengyel, Kiskunhalas, Sátoraljaújhely, Rajka, Hugyag, Abony és Balatonföldvár vezetett be korlátozásokat. Vizslás azonban szinte az összes eddigi szigorítást bevetette, amit más önkormányzatok már kipróbáltak: betelepülési díj, meghallgatás, jövedelemigazolás, erkölcsi bizonyítvány – minden egy csomagban.
Igaz, itt legalább nem kötelező a magyar nyelvtudás, mint például Sátoraljaújhelyen.
És ez még csak a kezdet: van olyan falu is, ahol az 500 ezer forintos betelepülési díjat ugyan visszakaphatja a jelentkező – de csak akkor, ha megfelel az összes többi feltételnek.
Egyre több a „lezárt falu” – jöhet a kormányhivatali vizsgálat
Az ilyen rendeletek sorra jelennek meg vidéken, és sok jogász szerint messze túllépnek a törvény keretein.
A kormányhivatalok már vizsgálják, hogy ezek a helyi szabályok összhangban vannak-e az Alaptörvénnyel, de a folyamat lassú.
Addig viszont, aki Vizslásra vagy hasonló falvakba költözne, nem árt, ha vastag pénztárcával és tiszta erkölcsi bizonyítvánnyal érkezik.
