Sokk a magyar ingatlanpiacon: kiderült, hogy a családi házak többsége valójában energiapazarló rom – és ez mindenkit érint!

Riasztó adatok kerültek napvilágra az MNB friss tanulmányából: Magyarországon a családi házak több mint 60 százaléka sürgős felújításra szorul.
Ez azt jelenti, hogy a hazai ingatlanállomány nagy része ma is energiafaló, drága rezsit termel és messze van a modern klímacéloktól.

És ez még csak a jéghegy csúcsa.

4 millió lakásból 2,6 millió kritikus állapotban

A Nemzeti Energia- és Klímaterv szerint a közel 4 millió lakott ingatlanból 2,6 millió olyan állapotban van, hogy felújítás nélkül nem tartható fenn hosszú távon.

2023-ban a háztartások energiafogyasztásának kétharmadát továbbra is a fűtés vitte el – ami brutális terhet jelent a pénztárcának, és komoly kockázatot a bankoknak is.

Az MNB szerint a megoldás: zöld hitel, új mérőszámok, szigorúbb kritériumok

Egy uniós szabály szerint csak az adott ország energetikailag legjobb 15 százalékába tartozó ingatlanok számítanak zöldnek.
Az MNB most ki is adta a friss iránymutatást, amely kimondja:

• A 2021 előtt épült családi házak felső 15 százalékának határértéke: 194,8 kWh/m²/év

• Társasházi lakásoknál: 123,2 kWh/m²/év

Ez döbbenetes kontrasztot mutat: a magyar állomány többsége még csak a közelében sincs ezeknek az értékeknek.

Miért életbevágó ez a bankoknak?

Mert a gyenge energetikai állapot:

• magas rezsit okoz,

• ezzel rontja az adósok hitelképességét,

• és nagyobb a nemteljesítési kockázat.

A rossz ingatlan drágább üzemeltetésű, nehezebben eladható, gyengébb fedezet — vagyis a rossz energiahatékonyság közvetlen pénzügyi kockázat.

A helyzet olyan súlyos, hogy az MNB külön vezetői körlevelet adott ki, hogy a bankok egységesen állapítsák meg, mi számít „zöld” lakóingatlannak — és ne fordulhasson elő „greenwashing”.

Energiatakarékos családi házat vennél? Nézz szét az Ingatlantájoló kínálatában!

Hol a legrosszabb a helyzet?

Az MNB szerint egyértelmű területi különbségek vannak:

Leggyengébb energetikai állapot:

• Észak-Alföld

• Dél-Dunántúl

Ezeken a területeken a házak:

• rosszabb energiahatékonyságúak,

• és alacsonyabb értékűek,

• ezért még nehezebb felújítási forrást találni.

Legjobb állapot:

• Budapest

• Közép-Magyarország járásai

De itt is van csavar:
Sok budapesti kerületben magasak a négyzetméterárak, miközben az energetikai állapot kifejezetten gyenge — főként a drága, műemléki épületek felújításának horror költsége miatt.

A magyar valóság: az 1990 előtti házak húzzák le az országot

A kutatások szerint a legrosszabb energetikájú ingatlanok:

• nagy részét még 1990 előtt építették,

• ezek között óriási számban családi házak szerepelnek.

Ezek modernizálása nélkül Magyarország:

• nem tudja csökkenteni az energiafogyasztását,

• nem tudja teljesíteni a klímacéljait,

• és a lakosság tovább fizeti a brutális fűtésszámlákat.

Nem véletlen, hogy ezekre külön fókuszál:

• az MNB zöld tőkekövetelmény-programja,

• és a kormány otthonfelújítási programja.

A felújítási hullám elkerülhetetlen – és most kezdődhet el igazán

A most publikált tanulmányok és a friss zöld kritériumok végre egységes alapot adnak ahhoz, hogy: a következő években felpörögjön a hazai ingatlanok energetikai korszerűsítése.

Ez:

• csökkenti a rezsiterheket,

• növeli a lakások értékét,

• javítja a hitelképességet,

• és nem utolsósorban segíti a magyar klímacélokat.

Felújítás helyett inkább új építésűt vennél? Ide kattints!