Ez derült ki arról, mit engedhettek meg maguknak az elsőlakás-vásárlók
Az Otthon Start Programról már szinte mindenki hallott, de van egy kevésbé látványos, annál fájóbb mellékhatása is. Az első lakás sokaknál nemcsak az álom kezdete lett, hanem a magas rezsiszámláké is - derül ki az MNB elemzéséből. Friss adatok mutatják meg, milyen állapotú ingatlanokra futotta azoknak, akik most vágtak bele életük első lakásvásárlásába – és a kép sok helyen meglepően kijózanító - olvashatjuk a Portfolio cikkében.
Hol csaptak le a legtöbben az első lakásra?
Amikor elindult a kedvezményes, 3%-os hitel, a kereslet szinte berobbant. A lakáshitelek kibocsátása néhány hónap alatt duplájára ugrott, és a legnagyobb roham Budapesten és Pest vármegyében indult meg. Itt jutott a legtöbb elsőlakás-vásárló ezer főre vetítve hitelhez, miközben az ország déli régióiban jóval kevesebben tudtak élni a lehetőséggel.
Olcsóbb lakás, drágább fenntartás – itt jön a csavar
Papíron jól hangzik: az elsőlakás-vásárlók olcsóbb négyzetméteráron jutottak ingatlanhoz, mint azok, akik már nem először vásároltak. Csakhogy ez az árkülönbség gyakran nem jobb üzletet, hanem rosszabb minőséget jelentett.
Budapesten és az agglomerációban a többedik lakásukat vásárlók akár 14–18%-kal drágább ingatlanokat is meg tudtak venni – cserébe jobb állapotot, jobb lokációt és sokszor korszerűbb energetikát kaptak. Az első vásárlók viszont sokszor kompromisszumra kényszerültek: alacsonyabb vételár, magasabb rezsi.
Vidéken olcsóbb – de nem feltétlenül jobb
A fővároson kívül a helyzet árnyaltabb. Észak-Magyarországon például az elsőlakás-vásárlók még drágábban is vásároltak, mint a rutinosabb vevők – igaz, itt továbbra is ez volt az ország legolcsóbb térsége. A jó hír az, hogy vidéken kisebb volt a különbség az első és a többedik lakások árai között. A rossz hír: az energetikai minőségben viszont annál nagyobb volt a lemaradás.
Az igazi probléma: az energiafaló első otthonok
Itt válik igazán fájdalmassá a történet. Az adatok szerint az elsőként vásárolt családi házak jellemzően rosszabb energetikai állapotúak, magasabb energiaigénnyel működnek, mint a többedik lakások. Vagyis miközben az új tulajdonos örül a kulcsnak, hamar szembesülhet azzal, hogy a fűtésszámla nem kérdezi meg, első lakás-e.
Társasházi lakásoknál kisebb a különbség, de Budapesten még itt is igaz: a magasabb ár gyakran jobb energetikai minőséget jelentett.
Mit lehetne tenni, mielőtt a rezsi felfalja a kedvezményes hitelt?
A szakértők szerint az egyik legnagyobb kihagyott lehetőség, hogy a támogatott lakáshitelekhez nem kapcsolódik kötelező energetikai fejlesztés. Pedig más országok már bizonyították: ahol a támogatás feltétele a korszerűsítés, ott látványosan csökken a rezsi, és nő az ingatlanok értéke is.
Észtországban például átlagosan 40%-os energiamegtakarítást értek el, Németországban pedig a támogatás mértékét ahhoz igazítják, mennyit javul az ingatlan állapota. Itthon is elindultak hasonló programok, sőt a támogatási összegek is nőttek – a kérdés inkább az, hogy az elsőlakás-vásárlók élnek-e velük időben.
A tanulság, amit sokan csak későn értenek meg
Az első lakás ára nem a vételárnál dől el. A rezsi minden hónapban visszakérdez. Aki most vásárolt, könnyen lehet, hogy rövid időn belül felújításra kényszerül – de aki időben lép, nemcsak spórolhat, hanem jelentősen növelheti is az otthona értékét.
Az Otthon Start sokaknak nyitotta ki az ajtót. A kérdés már csak az: mennyi marad a pénztárcában, miután becsukódik mögöttük?
