Nem kapkodás, nem kampányfogás és nem hirtelen ötlet – az Otthon Start Program jóval régebb óta formálódik, mint ahogy azt sokan gondolják. Az Economx szakmai támogatásával megrendezett Otthon Start Expón Panyi Miklós miniszterhelyettes, parlamenti és stratégiai államtitkár beszélt arról, miért csak most indult el a program, milyen válságok írták felül éveken át a terveket, és miért tartja a kormány ezt az egyik legfontosabb lakáspolitikai fordulópontnak az elmúlt másfél évtizedben.
Az Otthon Start nem most született – csak eddig nem volt rá tér
Panyi Miklós szerint az Otthon Start Program első szakmai tervei több mint öt éve elkészültek. A cél már akkor is világos volt: külön támogatási pillért létrehozni az első lakásvásárlók számára, akik sem a klasszikus családtámogatási programokba, sem a korábbi konstrukciókba nem illeszkedtek igazán. A program elindítását azonban sorra felülírták a külső körülmények.
A háború kitörése, az energiaárak sokszorosára emelkedése, az infláció és a gazdasági bizonytalanság olyan válságkezelési helyzetet teremtett, amelyben a kormány szerint nem volt felelős döntés egy több évtizedes elköteleződést igénylő lakásprogram elindítása. Egy lakásvásárlás ugyanis nem rövid távú lépés: stabil jövedelmi kilátások, kiszámítható infláció és pszichológiai biztonság kell hozzá.
Előbb otthonmentés, csak utána otthonteremtés
Az államtitkár hangsúlyozta: a kormány lakáspolitikája nem egyszeri nagy dobás, hanem egymásra épülő intézkedések sora. A 2010 utáni első években nem az új lakások ösztönzése volt a fókuszban, hanem a devizahiteles válság kezelése. Több százezer család került akkor adósságcsapdába, ebben a helyzetben pedig nem lehetett új vásárlási programokról beszélni.
A forintosítás, a végtörlesztés és az árfolyamgát után jöhetett csak a CSOK 2015-ben, majd később a Babaváró, a falusi CSOK, a CSOK Plusz és az áfa-visszatérítés. Ezek mind a családosokat célozták, miközben az első lakásukat vásárlók sokáig kimaradtak a rendszerből. Az Otthon Start ezt a hiányt pótolja.
Lakást, házat vennél Fix 3%-os hitellel? Nézz szét az Ingatlantájoló kínálatában!
Miért pont most indult el?
Panyi Miklós szerint ha nincs háború és energiaválság, az Otthon Start akár már 2023-ban elindulhatott volna. Mostanra viszont – a kormány értékelése alapján – helyreálltak azok az alapfeltételek, amelyek mellett egy ilyen program felelősen működtethető. Fontos újdonság, hogy az OSP nem csak fiatal házaspároknak szól, hanem az egyedülálló első lakásvásárlóknak is, akik eddig valóban „láthatatlan” célcsoportot jelentettek.
Nem csak keresletet fűt, a kínálatot is megmozgatja
Az egyik legnagyobb kritika a lakáspolitikai programokkal szemben, hogy keresletet generálnak egy szűk kínálatú piacon. Az államtitkár szerint az OSP éppen ezért nem pusztán pénzügyi ösztönző. A program felgyorsítja az engedélyezési eljárásokat, és bevezeti a társasházi építményi jog intézményét, amelyet a bankok már az építkezés korai szakaszában is elfogadnak fedezetként.
Ez azt jelenti, hogy a fix 3 százalékos hitel nemcsak az elkészült lakásokra, hanem már az engedély megszerzése után megköthető. A kormány várakozásai szerint ez hónapokkal rövidítheti le a beruházások indulását, és 4–6 hónapon belül már érezhetően bővítheti a kínálatot.
Megfizethető új lakások, nem luxusprojektek
A programhoz kapcsolódó kiemelt lakásfejlesztések esetében 1,5 millió forintos négyzetméterár-plafon érvényesül, ami az államtitkár szerint egyértelműen kijelöli az irányt: nem prémium luxuslakások épülnek, hanem elérhető árú, korszerű, energiahatékony otthonok. Ez stabil megrendelést ad az építőiparnak, csökkenti a piaci hullámzást, és városfejlesztési szempontból is új minőséget hozhat.
Mikor derül ki, hogy tényleg működik?
Panyi Miklós szerint az Otthon Start pszichológiai hatása már most érzékelhető, de az igazi mérleg fél-egy év múlva vonható meg. Akkor derül ki, hogy a program valóban enyhítette-e a lakáspiaci feszültségeket, élénkítette-e az építkezéseket, és hatással volt-e az albérletárakra.
Az eddigi számok mindenesetre biztatók: közel 20 ezer hitelt már folyósítottak, az igénylők jelentős része házaspár, így becslések szerint már mintegy 30 ezer fiatal jutott első saját otthonhoz a fix 3 százalékos konstrukció segítségével.
