Rekordévet zárt a lakáshitelezés 2025-ben: a magyarok közel 2000 milliárd forint értékben kötöttek lakáshitelszerződéseket, ami csaknem másfélszerese a 2024-es volumennek. A növekedés motorját egyértelműen az államilag támogatott konstrukciók adták, amelyek részesedése és az átlagos hitelösszeg is látványosan megugrott az év során.
A teljes hitelállományból több mint 900 milliárd forintot tettek ki a támogatott hitelek, ami háromszoros növekedést jelentett egy év alatt. A kiugró adat elsősorban a szeptemberben elindított Otthon Start programnak köszönhető. A konstrukció a folyamatok átfutási ideje miatt októbertől jelent meg erőteljesebben a statisztikákban, amikor a havi szerződéses volumen már meghaladta a 200 milliárd forintot. Az év utolsó hónapjaiban a teljes lakáshitel-kihelyezés mintegy 80 százaléka ehhez a programhoz kapcsolódott.
Bár az összérték jelentősen nőtt, a szerződések darabszáma már jóval mérsékeltebb bővülést mutatott. Ennek oka, hogy az átlagos hitelösszeg drasztikusan megemelkedett: az év első feléhez képest az utolsó hónapokban több mint duplájára nőtt, és meghaladta a 27 millió forintot.
A hiteles vevők kerültek többségbe
Az ingatlanközvetítők tapasztalatai egyértelműen visszaigazolták a statisztikai adatokat. Az év második felében a vásárlók döntő többsége már hitelből kívánt ingatlant vásárolni, és ezen belül is az Otthon Start konstrukció iránt mutatkozott kiemelkedő érdeklődés.Balla Frigyes, a Balla Ingatlan IV. és XV. kerületi irodájának szakmai vezetője szerint az év végére a készpénzes vevők aránya jelentősen visszaszorult: az érdeklődők mintegy 80 százaléka hitelre vásárolt. Az átlagos hitelösszeg 30–40 millió forint között mozgott.
Hasonló tendenciáról számolt be Rencsevics Mária, a Balla Ingatlan XIX., XX. és XXIII. kerületi irodájának szakmai vezetője is. Tapasztalatai szerint az érdeklődők túlnyomó többsége Otthon Start hitelben gondolkodott, ugyanakkor sok esetben csak a folyamat során derült ki, hogy megfelelnek-e a hitelfeltételeknek. A tényleges vásárlók körülbelül fele vett igénybe hitelt, és ezek 70–80 százaléka választotta a támogatott konstrukciót, jellemzően 30–35 millió forintos összegben.
Érden is hasonló képet láttak. Hártó Regina, a helyi iroda vezetője szerint a 3 százalékos kamatozású hitel dominált a piacon, és a vevők többsége igyekezett a lehető legkisebb önerővel vásárolni. A fennmaradó összeget gyakran felújításra vagy korszerűsítésre fordították, miközben a kedvező törlesztőrészletek még mindig versenyképesek maradtak a piaci hitelekkel szemben.
A magasabb árú ingatlanok esetében több támogatott konstrukció kombinálása is jellemzővé vált. Előfordult, hogy Otthon Start, CSOK Plusz és Babaváró hitel együttes felhasználásával vásároltak családi házat.
A készpénzes vásárlók háttérbe szorultak
A belvárosi kerületekben is egyértelmű volt az elmozdulás. Pagács-Tóth Viktória, az V. és XIII. kerületi iroda szakmai vezetője szerint a vásárlások többsége már valamilyen hitel bevonásával történt, tipikusan 25–40 millió forintos összegben. A készpénzes vevők aránya érezhetően csökkent.Garaba Gergely, a VI., VII., VIII. és IX. kerületek szakmai vezetője úgy fogalmazott, hogy a hitelre vásárlók közül tízből nyolcan az Otthon Startot szerették volna igénybe venni. Míg korábban az érdeklődők 50–70 százaléka fizetett készpénzzel, az év végére az arány megfordult: már 80–90 százalékuk hitelből kívánt vásárolni.
A XVIII. kerületben Rácz Gyula László is hasonló tapasztalatokról számolt be: a vevők többsége minimális önerővel igyekezett kihasználni a 3 százalékos kamattámogatást. Magasabb vételár esetén természetesen nagyobb, akár 20–30 százalékos önerő is megjelent.
Kovácsné Zsichla Katalin, a X. és XVII. kerületi iroda szakmai vezetője szerint a vevők mintegy 60–70 százaléka támogatott hitellel tervezett vásárolni. A fiatalabb korosztály különösen aktív volt, és ha az ingatlan ára meghaladta az eredeti elképzeléseiket, az Otthon Start mellé piaci hitellel egészítették ki a finanszírozást.
