Jelentős változásokat vetít előre a Tisza Párt lakáspolitikai programja. A „Működő és emberséges Magyarország alapjai” című dokumentum külön fejezetben foglalkozik a lakhatási válsággal, és több ponton új irányt jelöl ki az ingatlanpiac, a bérlakásrendszer és az energiahatékonyság területén - tájékoztatott az Economx.
A javaslatok hosszú távú, strukturális átalakításokat céloznak, amelyek hatása nem egyik napról a másikra, hanem akár egy vagy két évtized alatt válhat mérhetővé.
Háromszoros áremelkedés 14 év alatt
A program szerint 2010 és 2024 között a lakásárak mintegy 230 százalékkal emelkedtek Magyarországon, ami az egyik legnagyobb drágulás az Európai Unióban. A bérleti díjak növekedése szintén meghaladta a bérek emelkedését.
A dokumentum több adatot is felsorol:
• körülbelül 300 ezer ember él komfort nélküli ingatlanban
• mintegy 2 millió lakás szorul mélyfelújításra
• a lakhatási szegénység nagyjából 3 millió embert érint
• körülbelül 1 millió ember számára jelent gondot a téli fűtés biztosítása
Ezekre a problémákra reagálva a párt átfogó lakhatási reformot javasol.
Állami bérlakásrendszer újraépítése
A Tisza Párt egyik központi eleme az állami és önkormányzati bérlakásrendszer újjáélesztése. A rendszerváltás után az önkormányzati bérlakás-állomány jelentősen leépült, a program szerint ezt a folyamatot fordítanák meg.
A tervek között szerepel:
• a lakásépítések számának megduplázása
• országos szociális és piaci alapú bérlakásprogram indítása
• több tízezer új bérlakás építése
• szolgálati lakások létrehozása hiányszakmákban dolgozóknak
• komfort nélküli lakások teljes körű felújítása
• energiaszegénység csökkentése
Célkitűzésük szerint az évtized végére megszűnhetne a komfort nélküli állandó lakhatás, tíz éven belül pedig a hazai lakásállomány 25 százalékánál jelentősen javulhatna az energiahatékonyság.
Lakást bérelnél? Nézz szét az Ingatlantájoló kínálatában!
Illeszkedés az uniós lakhatási irányhoz
A javaslat több ponton összhangban áll az Európai Unió 2025 végén közzétett „Európai Megfizethető Lakhatási Tervével”, amely a lakásépítések számának növelését és a megfizethető bérlakások arányának bővítését sürgeti.
Az EU-s stratégia szerint a 2008-as válság utáni kínálatszűkülés hozzájárult az árak tartós emelkedéséhez. Emellett az építőipari költségek és az infláció is tovább növelték a lakhatás terheit.
Az uniós program hangsúlyt fektet:
• moduláris és innovatív építési megoldásokra
• technológiai fejlesztésekre, például BIM-rendszerekre
• energiahatékony és megújuló alapú megoldásokra
A Tisza Párt lakáspolitikája ezekhez a célokhoz hasonló irányba mutat.
Hosszú távú hatásokkal számolnak
A szakmai elemzések szerint egy jelentős állami bérlakás-állomány felépítése csak hosszú idő alatt gyakorolhat érdemi hatást a piacra. Magyarországon jelenleg körülbelül 4,5 millió lakás található, így a bérlakás-kínálat bővítése évtizedes folyamat lehet.
Ha nagyobb számban jelennek meg állami vagy önkormányzati bérlakások, az:
• versenyt teremthet a piaci bérlakásokkal
• mérsékelheti a bérleti díjak emelkedését
• csökkentheti az árnövekedési nyomást
Ugyanakkor ennek megvalósítása jelentős forrásokat és szakpolitikai kapacitást igényel.
Eltérő lakhatási filozófiák
A program markánsan eltér a jelenlegi kormány lakáspolitikai megközelítésétől. A Fidesz az elmúlt években elsősorban a magántulajdon megszerzését támogató konstrukciókra épített, például:
• CSOK
• Babaváró
• kamattámogatott hitelek
Ez a modell a saját tulajdonú lakás megszerzését tekinti prioritásnak.
A Tisza Párt ezzel szemben a bérlakást nem átmeneti megoldásként, hanem életpálya-opcióként értelmezi. A program szerint a bérlés nem feltétlenül a tulajdonszerzés előszobája, hanem önálló, hosszú távon is fenntartható lakhatási forma lehet.
Ez a szemlélet összhangban áll bizonyos generációs trendekkel is, különösen a mobilisabb, fiatalabb korosztályok körében, akik számára a lakhatás rugalmassága fontos szempont.
Az önkormányzatok szerepének erősítése
A javaslat része az önkormányzatok szerepének bővítése is. A párt a szubszidiaritás elve mentén több döntési és vagyongazdálkodási jogkört adna vissza helyi szintre.
Ez azonban:
• szakmai kapacitásbővítést igényelne
• jelentős pénzügyi forrásokat feltételez
• hosszabb előkészítési időt tehet szükségessé
A megvalósításban uniós források is szerepet kaphatnak, amennyiben rendelkezésre állnak.
Egy évtizedes távlatban mérhető eredmények
A lakáspolitikai változások hatása jellemzően csak hosszabb időszak alatt értékelhető. A bérlakás-állomány bővítése, az energiahatékonysági programok és a piaci dinamika átalakulása minimum egy évtizedes perspektívában vizsgálható érdemben.
Addig a hazai és európai gazdasági folyamatok, demográfiai trendek és finanszírozási lehetőségek is befolyásolhatják az ingatlanpiac alakulását.
Az biztos, hogy a lakhatás kérdése a következő évek egyik meghatározó gazdaságpolitikai témája marad.
