Aggasztó trend rajzolódik ki a magyar ingatlanoknál: 2025-ben 36 százalékkal nőtt a lakáskárok száma, és a statisztikák szerint egyre nagyobb veszélyt jelentenek a szélsőséges időjárási események. A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy a teljes éves kármennyiség közel egyharmada mindössze egyetlen nyári hónapban következett be.
Az MBH Bank és a CIG Pannónia Biztosító közös elemzése szerint [1] az ingatlanokat érintő károk nemcsak gyakoribbá, hanem drágábbá is váltak, miközben sok háztartás továbbra sincs megfelelően felkészülve egy komolyabb káreseményre.
Egyetlen hónap alatt történt az éves károk 30 százaléka
A tavalyi év egyik legmegdöbbentőbb adata, hogy a teljes éves kárszám közel 30 százaléka 2025 júliusában következett be. A nyári viharok, felhőszakadások és szélsőséges időjárási jelenségek jelentős károkat okoztak országszerte.
Összességében:
• a lakáskárok száma 36 százalékkal emelkedett egy év alatt
• az átlagos kárkifizetés 113 ezer forintra nőtt
• ez 11 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest
A növekedés mögött részben az építőanyagok és a javítási költségek drágulása áll, de az időjárási szélsőségek szerepe is egyre jelentősebb.
Ez okozza a legtöbb kárt – és ez a legdrágább
A statisztikák alapján a legtöbb lakáskár nem látványos katasztrófából ered, hanem hétköznapi műszaki problémákból.
A leggyakoribb károk okai:
• csőtörés – 37 százalék
• vihar és felhőszakadás – 26 százalék
• üvegtörés – 12 százalék
• tűzeset – mindössze 2 százalék, de ez a legdrágább
A tűzkárok átlagos költsége megközelítette az 1 millió forintot, ami többszöröse az átlagos károk értékének.
A szakértők szerint az elöregedett vízvezetékek, a nem megfelelően karbantartott rendszerek és az elektromos hibák jelentős része megelőzhető lenne rendszeres ellenőrzéssel.
Ezeken a területeken történt a legtöbb káresemény
A károk földrajzi eloszlása sem egyenletes. A legtöbb bejelentés az alábbi térségekből érkezett:
• Budapest – 13 százalék
• Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye – 10 százalék
• Pest vármegye – 9 százalék
• Békés vármegye – 8 százalék
A nyári viharok elsősorban a középső és keleti országrészt érintették, míg a nyugati régiókban kevesebb káreseményt regisztráltak. [2]
Sokan tartanak a károktól, mégis csökken a felkészültség
Miközben a lakástulajdonosok többsége tisztában van a kockázatokkal, a pénzügyi felkészültség romló tendenciát mutat.
A kutatás szerint:
• 2024-ben a lakosság 68 százaléka tett félre váratlan helyzetekre
• 2025-ben ez az arány már csak 62 százalék volt
• a lakásbiztosítással rendelkezők aránya 71 százalék
• a bérlők körében viszont csak 33 százalék rendelkezik biztosítással
Ez különösen kockázatos helyzetet jelent, hiszen egy komolyabb káresemény akár milliós kiadást is jelenthet.
Egyre nagyobb kockázatot jelentenek a szélsőséges időjárási események
A szakértők szerint több tényező együttesen növeli a lakáskárok kockázatát:
• a szélsőséges időjárás gyakoribbá válása
• az épületállomány elöregedése
• a javítási költségek emelkedése
• az alulbiztosítottság magas aránya
Egy jól megválasztott és rendszeresen frissített lakásbiztosítás jelentősen csökkentheti a pénzügyi veszteségeket, különösen egy olyan időszakban, amikor a váratlan károk egyre gyakoribbá válnak.
A trend egyértelmű: az ingatlanok ma már nagyobb kockázatnak vannak kitéve, mint korábban, és a szakértők szerint a következő években tovább nőhet a káresemények száma és költsége is.
[1] Adatok forrása: A kutatás 18–64 éves korosztályra reprezentatív mintán, 2026. január 26–29. között készült.[2] Adatok forrása: Az adatok nem a teljes hazai lakásbiztosítási piacra vonatkozó információkat szemléltetik, kizárólag a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt-nél bejelentett károkra vonatkoznak. A területi eloszlást a szerződések száma és a természeti károk helyei is befolyásolják.
