Komoly fennakadások borzolhatják az ingatlanpiac idegeit. Az új elektronikus ingatlan-nyilvántartási rendszer, az E-ING, amelynek a teljes digitalizációt kellett volna elhoznia, egyelőre messze nem működik hibátlanul. A gyakori leállások és technikai problémák miatt már a bankok is kénytelenek voltak módosítani a saját eljárásrendjüket - olvashatjuk a Portfolio cikkében.
A szakértők szerint a rendszer olykor órákra, sőt akár napokra is elérhetetlenné válik, ami adásvételeket, hitelügyintézést és földhivatali folyamatokat is megakaszthat.
Egy rendszer, amelyre az egész ingatlanpiac épül
Az ingatlan-nyilvántartás kulcsfontosságú infrastruktúra: évente több mint
• 10 millió tulajdoni lap lekérése történik,
• 1,5 millió földhivatali eljárást bonyolítanak le.
Ezért minden technikai fennakadás azonnal érezhető a piacon. Ha például nem érhető el a tulajdoni lap, az megakaszthat egy hitelkérelmet vagy akár egy lakás adásvételét is.
Akadozó rendszer, kiszámíthatatlan leállások
Az új elektronikus rendszer bevezetése tavaly fokozatosan történt. Először Komárom-Esztergom vármegyében indult el 2025 tavaszán, majd nyáron sorra csatlakoztak a többi megyék, végül őszre Budapest és Pest vármegye is átállt.
A gyakorlat azonban nem lett zökkenőmentes.
A rendszer jelenleg főként az ügyintézői felületen működik, miközben a felhasználói felület jelentősen korlátozott. Az ügyvédek és más felhasználók lényegében csak tulajdoni lapokat tudnak lekérni, más funkciók még nem érhetők el teljes körűen.
Ráadásul még ez az egy funkció sem mindig működik.
A beszámolók szerint:
• a rendszer gyakran lelassul
• a tulajdoni lapok lekérése sokszor nem működik
• időnként teljesen leáll a szolgáltatás
A leállások ráadásul kiszámíthatatlanok: előfordul, hogy órákra vagy akár napokra megszakad a szolgáltatás.
Lakást, házat vennél? Nézz szét az Ingatlantájoló kínálatában!
Más állami rendszerek hibái is láncreakciót indíthatnak
A problémák részben más állami informatikai rendszerekhez is kapcsolódnak.
Ha például leáll:
• a KAÜ (központi azonosítási ügynök), akkor a felhasználók be sem tudnak lépni a rendszerbe
• a KEASZ (elektronikus aláírás szolgáltatás), akkor a rendszer nem tud hiteles tulajdoni lapot kiállítani
Egy ilyen leállás azonnal blokkolja az ügyintézést.
Már az OLAF is vizsgálódik
A rendszerrel kapcsolatban az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is vizsgálatot indított. A digitalizációs projektet részben uniós forrásból finanszírozták, és a Transparency International szerint mintegy 16 milliárd forint EU-támogatás kapcsolódik hozzá.
A projektet hivatalosan már 2024-ben késznek nyilvánították, miközben a rendszer működése még ma sem teljes.
A bankok már kénytelenek voltak változtatni
A problémák nemcsak az ügyvédeket és az ügyfeleket érintik. Egyes bankok már módosították belső eljárásrendjüket, mert a rendszer túlterheltsége miatt sokszor nem tudnak időben tulajdoni lapot lekérni.
Az egyik pénzintézet például már nem minden esetben követeli meg a teljesen friss tulajdoni lapot a hitel folyósításához. Ha van egy korábban kiállított dokumentum, a folyamatot elindítják, és csak később ellenőrzik az aktuális adatokat.
Ez azonban kockázatot jelenthet, hiszen időközben változhat az ingatlan jogi státusza.
A lakáspiac robbanása is terheli a rendszert
A technikai problémák mellett az ingatlanpiac gyors növekedése is komoly nyomást gyakorol a rendszerre.
A lakáspiaci tranzakciók száma 2025-ben elérheti a 130-140 ezret, miközben a jelzáloghitelek volumene drámaian nőtt:
• 2023: közel 600 milliárd forint
• 2024: már 1350 milliárd forint
• 2025: közel 2000 milliárd forint
Ez a növekedés hatalmas adatforgalmat generál, amelyet a rendszer jelenleg nehezen kezel.
Adásvételek is csúszhatnak
A rendszer hibái a gyakorlatban azt jelentik, hogy egy ingatlan-adásvétel is elakadhat.
Ha például az ügyvéd nem tud tulajdoni lapot lekérni a szerződéskötéskor, akkor az egész ügyletet el kell halasztani. Ilyenkor a felek új időpontot kénytelenek keresni, ami akár napokkal vagy hetekkel is eltolhatja az adásvételt.
Mikor lesz végre stabil a rendszer?
A szakma szerint az E-ING rendszer fejlesztése még messze nem ért véget. A teljes funkcionalitás bevezetése – beleértve a felhasználói felület megnyitását és a térképészeti modul elindítását – várhatóan csak 2026 második felében történhet meg.
Addig azonban a rendszer működése továbbra is bizonytalan maradhat.
A bankok, ügyvédek és ingatlanfejlesztők egyetértenek abban, hogy a stabil működés kulcsfontosságú, hiszen az egész ingatlanpiac erre a digitális infrastruktúrára épül. Ha a rendszer nem lesz megbízható, az nemcsak az ügyintézést, hanem a teljes lakáspiac működését is lassíthatja.
