Népszámlálás 2022: Drámai fordulat Budapest és a nagyvárosok körül!
A 2022-es népszámlálás eredményei lesújtó trendet mutatnak: bár Budapesten és más nagyvárosokban továbbra is kiemelkedő a népességszám, még ezen városok lakossága is fogyatkozik. Az ingázók és a városok vonzáskörzetében élők száma viszont megállíthatatlanul nő. De vajon miért hagyják el az emberek a városokat, csak hogy azok közvetlen szomszédságában telepedjenek le?Mi történik a vidéki térségekkel?
A klasszikus magyar vidék eltűnőben van. Az agglomerációk dinamikusan terjeszkednek, míg a vidéki települések, amelyek egykor a helyi közösségek és kultúra bástyái voltak, elnéptelenednek. A KSH adatai szerint egyre több magyar él 50 km-es körzetben a nagyobb városok körül, ahol minden a városi élet kényelmét és lehetőségeit ígéri.Kiköltözési hullám: Miért hagyják el az emberek a nagyvárosokat?
A válasz a szuburbanizációban rejlik. Az 1990-es években indult meg az a folyamat, amely során a magasabb státuszú családok elkezdtek kiköltözni a nagyvárosokból, miközben a városok vonzáskörzeteinek népszerűsége ugrásszerűen nőtt. Budapest és más nagyvárosok körül az ingatlanárak és az infrastruktúra már alig bírja a nyomást.Látványos térképek és döbbenetes számok: hogyan nőnek a funkcionális várostérségek?
A városok határai már nem állnak meg a közigazgatási vonalaknál. Az OECD meghatározása szerint ma Magyarország 72%-a tartozik nagyvárosi térséghez. A legnagyobb vonzáskörzetek, mint Budapest, Debrecen és Győr, gigantikusra nőttek, és az emberek napi szinten ingáznak elképesztő távolságokat.Ökológiai krízis és infrastruktúra-összeomlás fenyeget!
A növekvő ingázási trendek hatalmas terhet rónak a közlekedési hálózatokra és a városi infrastruktúrára. Az utak dugig vannak, a közművek túlterheltek, az ökológiai lábnyom pedig egyre nő. A COVID-19 járvány ideiglenesen enyhítette ezt a terhet, de vajon meddig tartható fenn ez az állapot?Mi a megoldás? Komoly szakpolitikai válaszokra van szükség!
Az elszívó hatású nagyvárosok mellett Magyarország perifériáin a helyzet tragikus. A gazdasági lehetőségek hiánya és a stagnáló életminőség miatt ezek a térségek egyre üresebbek. A megoldás? Sürgős fejlesztések, vidéki központok megerősítése és átgondolt városfejlesztési politikák.Kérdés, hogy sikerül-e megállítani a trendet, mielőtt Magyarország két részre szakad: dinamikus városi térségekre és elnéptelenedő vidéki régiókra. Vajon van még visszaút?
