Súlyos fordulat történt a településvédelmi törvény körül: a hatóságok szerint több nógrádi önkormányzat jogsértő módon alkalmazta a szabályozást – ráadásul úgy, hogy ezzel éppen a legkiszolgáltatottabbakat zárták ki - írja cikkében a Telex.
Kimondták: jogsértőek a rendeletek
A Nógrád Vármegyei Kormányhivatal vizsgálata után egyértelműen megállapította: több Nógrád megyei településen az önkormányzat rendelete súlyosan diszkriminatív, ezért azokat vissza kell vonni.
Ez azért különösen nagy jelentőségű, mert eddig a vita inkább politikai és szakmai szinten zajlott – most viszont hivatalosan is kimondták: a szabályozás több helyen törvénysértő.
Durva feltételek: így zárták ki a rászorulókat
Az egyik legkirívóbb eset Rimócon történt, ahol a szociális bérlakásokba való beköltözést olyan feltételekhez kötötték, amelyek gyakorlatilag kizárták a rászorulókat.
A jelentkezőknek például:
• büntetlen előéletet kellett igazolni
• 300 ezer forintos „betelepülési díjat” kellett befizetni
• legalább egy év biztosítási jogviszonyt kellett felmutatni
Ez azt jelenti, hogy pont azok nem juthattak lakáshoz, akiknek a legnagyobb szükségük lett volna rá.
Nem egyedi eset: országszerte hasonló szabályok születtek
A civil szervezetek szerint nem elszigetelt jelenségről van szó. A törvény elfogadása óta sorra jelentek meg hasonló rendeletek, főként hátrányos helyzetű térségekben.
Ezekben gyakran:
• jövedelmi feltételekhez kötötték a beköltözést
• iskolai végzettséget vártak el
• személyes meghallgatást írtak elő
Ez utóbbi különösen problémás, mert lehetőséget ad szubjektív, akár előítéletes döntésekre.
Ahogy azt már korábban megírtuk, Mezőkeresztes, Újlengyel, Kiskunhalas, Sátoraljaújhely, Rajka, Hugyag, Abony és Balatonföldvár már korábban is vezetett be korlátozásokat.
Az egyik legszigorúbb szabályozás eddig Vizsláson jelent meg: itt a letelepedéshez nem elegendő a megfelelő anyagi háttér, jövedelemigazolást, erkölcsi bizonyítványt és személyes meghallgatást is előírnak. Sátoraljaújhelyen a magyar nyelvtudás igazolása is feltétel, míg Törökbálinton olyan betelepülési hozzájárulást határoztak meg, amely akár az 5 millió forintot is elérheti.Civil szervezetek léptek – és most jött a fordulat
A helyzet miatt több jogvédő szervezet is lépett: panaszokat nyújtottak be, sőt nemzetközi fórumokhoz is fordultak.
Ennek hatására indult el a vizsgálat, amely most kimondta: a legtöbb vizsgált rendelet diszkriminatív és jogsértő.
Egyre nagyobb a vita: a törvényt is eltörölnék
A jogvédők szerint a probléma nem csak az egyes rendeletekkel van, hanem magával a törvénnyel.
Szerintük:
• a szabályozás rendszerszinten vezet diszkriminációhoz
• tömegesen születtek hasonló, kirekesztő rendeletek
• ezért nem elég az egyedi eseteket javítani
Egyes szervezetek már a törvény teljes visszavonását követelik.
A minisztérium visszaszúrt
A kormányzati oldal viszont nem hagyta szó nélkül a kritikákat.
A minisztérium szerint azok a civil szervezetek, amelyek most tiltakoznak, korábban nem éltek a lehetőséggel, hogy részt vegyenek a törvény társadalmi egyeztetésében.
Ez újabb vitát indított el arról, hogy ki viseli a felelősséget a kialakult helyzetért.
A lényeg: ez már nem csak jogi kérdés
Az ügy túlmutat egy-egy rendeleten. A tét valójában az, hogy:
• ki költözhet egy településre
• ki fér hozzá a szociális lakhatáshoz
• és hogy lehet-e jogszabályokkal kiszorítani bizonyos társadalmi csoportokat
Mi jöhet most?
A kormányhivatal döntése után az érintett önkormányzatoknak vissza kell vonniuk a vitatott szabályokat.
De a nagy kérdés továbbra is nyitott:
Ez csak egyedi korrekció lesz, vagy valóban új irányt vesz a szabályozás?
Egy biztos: a történet még messze nem ért véget.
