A legtöbben azt gondolják, a hajléktalanság megoldhatatlan probléma. Pedig Budapesten már zajlik egy csendes, de annál hatékonyabb „forradalom”, amely teljesen új alapokra helyezi a lakhatás kérdését – és meglepően jó eredményeket hoz - derül ki az Economx cikkéből.
De mi ez a modell, és miért beszél róla egyre több szakértő?
Nem az történik, amire számítanál
A hagyományos gondolkodás szerint a hajléktalan embernek először „rendbe kell tennie az életét”: munkát találni, stabilizálódni, és csak utána jöhet a lakhatás.
Ez a gyakorlat azonban sokszor nem működik.
Egy új megközelítés, az úgynevezett „Housing First” (Elsőként Lakhatást) modell teljesen megfordítja ezt a logikát:
először lakhatást ad – és csak utána kezdődik a reintegráció.
És pontosan ez az, ami működik.
A számok magukért beszélnek
Nemzetközi tapasztalatok szerint ez a modell 70–90%-os arányban képes megakadályozni, hogy az emberek visszakerüljenek az utcára.
Ez messze jobb eredmény, mint a klasszikus, lépcsőzetes rendszereké.
A magyarázat egyszerű: ha valakinek van egy biztonságos helye, ahol alhat, tisztálkodhat és bezárhatja az ajtót, sokkal nagyobb eséllyel tud munkát találni és új életet kezdeni.
Kiadó lakást keresel? Nézz szét az Ingatlantájoló kínálatában!
A finn példa: így lehet valóban csökkenteni a hajléktalanságot
Finnország az egyik legismertebb sikertörténet. Az országban a 2000-es évek végén döntöttek úgy, hogy felszámolják a tömegszállásokat, és helyette lakásokat biztosítanak.
Az eredmény:
• 2008 és 2022 között 68%-kal csökkent a hajléktalanok száma
• az állam évente több ezer eurót spórol egyetlen ember esetében
Sőt, bizonyos esetekben a kórházi kezelések száma is 30–50%-kal csökkent.
Vagyis nemcsak emberibb, hanem gazdaságilag is hatékonyabb megoldásról van szó.
Budapesten is működik – csak kevesen tudnak róla
Magyarországon az egyik legfontosabb szereplő az Utcáról Lakásba! Egyesület, amely már évek óta alkalmazza a modell hazai változatát.
Az egyesület célja nemcsak az, hogy lakhatást biztosítson, hanem az is, hogy működő mintát mutasson az önkormányzatoknak és a döntéshozóknak.
Az eredmények már most is kézzelfoghatók:
• több mint 100 lakás vesz részt a programban
• közel 300 ember jutott stabil otthonhoz
• egyre több kerület csatlakozik
Nem segély, hanem rendszer
A program egyik legfontosabb eleme, hogy a résztvevők nem „ingyen lakást kapnak”.
Bérleti szerződést kötnek, lakbért fizetnek, és folyamatos szakmai támogatást kapnak. Ez segít abban, hogy hosszú távon is meg tudják tartani az otthonukat.
Az egyesület többféle programot működtet:
• önkormányzati lakások felújítása és kiadása
• magánlakások bevonása bérleti rendszerbe
• fiatalok támogatása, akik kikerülnek az állami gondozásból
• menekültek lakhatási segítése
Egy modell, ami átalakíthatja a rendszert
A kezdeményezések mögött egyre komolyabb szakmai háttér áll. A Habitat for Humanity Magyarország és a Városkutatás Kft. kutatásai már évekkel ezelőtt megmutatták, hogy a lakásügynökségi modell működőképes lehet Magyarországon is.
Ennek egyik eredménye a Fővárosi Lakásügynökség elindulása, amely már több tucat lakást kezel.
A legnagyobb tanulság: nem az a kérdés, hogy működik-e
A budapesti példák azt mutatják, hogy a megoldás létezik – csak még nem elég széles körben alkalmazzák.
A valódi kérdés már nem az, hogy működik-e ez a modell, hanem az, hogy milyen gyorsan és milyen mértékben lehet kiterjeszteni.
Mert egyre több jel utal arra, hogy a hajléktalanság nem kezelhetetlen probléma – hanem egy olyan lakhatási kihívás, amelyre már most is léteznek működő válaszok.
