Első ránézésre remek hírnek tűnik, hogy Magyarországon volt az egyik legalacsonyabb lakossági áram- és gázár az Európai Unióban 2025 második felében. Az Eurostat friss adatai alapján a magyar háztartások jóval kevesebbet fizettek az energiáért, mint a legtöbb európai fogyasztó. Csakhogy van egy óriási csavar - írja cikkében a Pénzcentrum.
A rezsicsökkentett ár nem azt jelenti, hogy az energia valóban ennyire olcsó lenne. Azt jelenti, hogy a számla egy részét nem közvetlenül a fogyasztó, hanem az állam fizeti ki. Végső soron tehát ugyanazok a magyarok állják a költséget, csak nem a villany- vagy gázszámlán, hanem a költségvetésen keresztül.
Ez pedig 2026-ban az egyik legnagyobb energetikai és politikai kérdéssé válhat.
Európa egyik legolcsóbb rezsije mögött hatalmas költség áll
A 2021 és 2023 közötti energiaválság brutális nyomást helyezett egész Európára. A vállalatok és háztartások rezsiköltségei sok országban elszálltak, az energiaárak pedig időnként szinte követhetetlenül változtak.
Bár a piac azóta valamelyest megnyugodott, a bizonytalanság nem tűnt el. A geopolitikai feszültségek, az olaj- és gázpiaci kockázatok, valamint a szállítási útvonalak körüli félelmek továbbra is könnyen felboríthatják az árakat.
Ebben a környezetben különösen érdekes, hogy Magyarországon továbbra is uniós összevetésben rendkívül alacsonyak maradtak a lakossági energiaárak.
Magyarország a lista végén: nálunk volt az egyik legolcsóbb az áram
Az Eurostat adatai szerint 2025 második felében az Európai Unióban gyakorlatilag megállt a lakossági áramárak emelkedése. Az átlagos ár 100 kilowattóránként 28,79 euróról 28,96 euróra nőtt, ami lényegében stagnálásnak tekinthető. Az árak ugyanakkor még mindig jóval magasabbak, mint a 2022-es energiaválság előtt.
A legdrágább országok között Írország, Németország és Belgium szerepelt, míg a lista másik végén Magyarország állt. Itthon 100 kilowattóra áram átlagosan 10,82 euróba került, vagyis egy magyar háztartás nagyjából negyedannyit fizetett ugyanannyi áramért, mint egy ír fogyasztó. Ez óriási különbség.
Energiatakarékos ingatlant keresel? Nézz szét az Ingatlantájoló kínálatában!
A gázáraknál még látványosabb a magyar előny
A lakossági gázárak esetében szintén hatalmas eltérések látszanak Európán belül. Az uniós átlag 2025 második felében 100 kilowattóránként 12,28 euró volt. Svédországban ennek közel a dupláját fizették a háztartások, míg Magyarországon mindössze 3,40 euró volt az átlagos lakossági gázár.
Ez kevesebb mint hatoda a svéd árszintnek. A számok alapján tehát Magyarországon nemcsak nominálisan, hanem a fizetésekhez mérten is az egyik legolcsóbb maradt a lakossági földgáz.
A kérdés csak az: ki fizeti ki a különbséget?
Itt jön a rezsicsökkentés legnagyobb ellentmondása. A magyar lakossági árak nem azért alacsonyak, mert az energia előállítása, beszerzése vagy fenntartása ténylegesen ennyire olcsó lenne. Hanem azért, mert az állam jelentős részben kipótolja a rendszer költségeit.
Ez politikailag rendkívül érzékeny kérdés, hiszen sok családnak valódi segítséget jelent az alacsonyan tartott rezsi. Költségvetési oldalról viszont hatalmas teher.
Az elmúlt években a világpiaci áraktól függően ezermilliárdos nagyságrendű összegeket kellett a központi költségvetésből az energiaszámlák kompenzálására fordítani. Ez olyan pénz, amelyből más területeken teljes állami programokat lehetne finanszírozni.
Nem biztos, hogy azok kapják a legtöbb segítséget, akik a legjobban rászorulnak
A jelenlegi rendszer egyik legnagyobb problémája, hogy nem igazán tesz különbséget rászoruló és nem rászoruló háztartások között.
Vagyis az olcsó lakossági energiaárakból azok is részesülnek, akik egyébként piaci áron is ki tudnák fizetni a számláikat.
Közben sok olyan család van, főleg kisebb településeken és rossz állapotú ingatlanokban, amely továbbra is energiaszegénységben él. Ők gyakran nem vezetékes gázzal fűtenek, hanem tűzifával, vagy rosszabb esetben különféle hulladékokkal.
Ez azt jelenti, hogy a rezsicsökkentés egyszerre tartja nagyon alacsonyan a lakossági árakat, miközben nem feltétlenül ott segít a legerősebben, ahol a legnagyobb szükség lenne rá.
A következő kormány egyik legnehezebb öröksége lehet
A kormányváltás után az energetikai rendszer az egyik legnehezebb ügy lehet az új kabinet számára. A Tisza Párt korábbi programja alapján a rezsicsökkentést nem eltörölni, hanem szociálisabb irányba alakítani szeretnék. Ide tartozhat például a tűzifa áfájának csökkentése, a szociális tűzifakeret bővítése, valamint a támogatások kiterjesztése nagyobb településekre is.
Ez szakmailag logikus iránynak tűnhet, mert azokat a háztartásokat érheti el, amelyek a jelenlegi rendszerből kevésbé profitálnak. A nagy kérdés azonban az, hogy mi történik közben a teljes rezsirendszerrel. Marad a mindenkinek járó, széles körű támogatás, vagy Magyarország fokozatosan célzottabb modell felé mozdul el?
A cégek közben sokkal drágábban kapják az energiát
A magyar energetikai rendszer másik nagy feszültsége a vállalati energiaáraknál látható. Miközben a lakosság uniós összevetésben rendkívül olcsón kapja az áramot és a gázt, a cégek sokkal magasabb költségekkel szembesülnek. Ez torz helyzetet teremt.
Ha egy vállalkozás drágán jut energiához, az előbb-utóbb megjelenhet:
• az áraiban
• a beruházásaiban
• a versenyképességében
• vagy akár a foglalkoztatásban is
Ezért a vállalati energiaárak csökkentése is kulcskérdéssé válhat. Nemcsak maga az energia ára számít, hanem a rendszerhasználati díjak, különféle terhek és finanszírozási elemek is.
Az orosz energiafüggőség újabb csapdahelyzet
A rezsikérdés mellett ott van az orosz energiafüggőség problémája is. A leválás stratégiai szempontból fontos lenne, de egyáltalán nem biztos, hogy gyorsan vagy olcsón megvalósítható.
Gáz esetében Magyarországnak több alternatív útvonala is van, hiszen Szlovénia kivételével minden szomszédos országgal rendelkezik gázösszeköttetéssel. Olajnál viszont sokkal szűkebb a mozgástér: a Barátság vezeték mellett rövid távon lényegében az Adria-vezeték jelenti a fő alternatívát. A kérdés az, hogy mennyibe kerülne a tényleges leválás, és ezt végül ki fizetné meg.
Paks II. is hatalmas kérdőjel
A hosszú távú áramellátás miatt Paks II. sorsa sem kerülhető meg. A projekt évek óta csúszik, a költségek bizonytalanok, miközben Magyarországnak hosszú távon szüksége lesz stabil, nagy mennyiségű áramtermelő kapacitásra.
Ha a régi paksi blokkok üzemideje nem hosszabbítható meg megfelelően, miközben Paks II. sem készül el időben, Magyarország áramimport-kitettsége jelentősen nőhet. Ez pedig végső soron újabb áremelkedési nyomást okozhat.
Nincs olcsó és gyors megoldás
A rezsicsökkentés sorsa 2026-ban az egyik legérzékenyebb gazdaságpolitikai kérdés lehet. A rendszer megtartása politikailag kézenfekvő, de rendkívül drága. A célzottabb támogatás szakmailag indokolható, de társadalmilag és politikailag kockázatos. Az orosz energiafüggőség csökkentése stratégiai cél, de pénzügyileg fájdalmas lehet. Paks II. felülvizsgálata érthető igény, de az ellátásbiztonságot sem lehet figyelmen kívül hagyni.
A megoldás valószínűleg nem egyetlen nagy döntés lesz, hanem sok kisebb lépés együttese:
• célzottabb rezsitámogatás
• energiahatékonysági programok
• olcsóbb vállalati energia
• hálózatfejlesztés
• fokozatos leválás az orosz energiahordozókról
• stabil hazai áramtermelő kapacitások biztosítása
A magyar rezsirendszer tehát kívülről olcsónak látszik, belülről viszont hatalmas költségeket és komoly politikai döntéseket rejt.
És most úgy tűnik, 2026-ban eljöhet az a pont, amikor ezekkel már muszáj lesz kezdeni valamit.
