Elemzésünkben most kifejezetten azon ingatlanhirdetésekre fókuszáltunk, ahol az árat csökkentették az elmúlt időszakban. Ezek az adatok nem csupán a piaci reakciók tükröződése, hanem az eladók stratégiájának és a vásárlói magatartásnak fontos indikátorai is. Elemzésünkben az Ingatlantájoló árcsökkentési adatait használtuk fel, hogy jobban megértsük, milyen tényezők vezethetnek az árcsökkenéshez, és mire számíthatunk vevőként.
Szembeötlő, hogy az árcsökkentés mértéke átlagosan nagyobb volt, ha a teljes országot egyben vizsgáljuk, mint a fővárosban. A fenti grafikonon a házak, lakások és nyaralók árának változását együtt ábrázoltuk. Érdekes, hogy a legnagyobb engedményre országosan a két szélső állapotkategóriában voltak hajlandóak az eladók: az újépítésű és a felújítandó csoportban átlagosan 13,2 százalékot engedtek azok, akik hozzányúltak az árakhoz.
A fővárosban is sok hirdető korrigált az áron az elmúlt hónapban, de amint látszik, valamivel kisebb mértékben vitték lejjebb az árakat.
A módosított áru hirdetések összetétele nem meglepő, bő 80 százalékot tesznek ki a házak és a lakások, a maradékon osztozik az összes többi.
Az sem szokatlan látvány, hogy az alkura való hajlam erősen eltér az ingatlan kategóriák között, a legkisebb korrekciókat a lakástulajdonosok hajtják végre, hiszen itt az átlagos csökkentés csak 9 százalékot tett ki. Úgy néz ki, a telkektől jobban szeretnének szabadulni az eladók, itt az átlagos árcsökkentés 22 százalék volt.
Azt is megnéztük, hogy az árcsökkentett ingatlanok négyzetméterára hogyan alakul az ingatlanok állapota szerint, ehhez a házakat, házrészeket, nyaralókat elemeztük - és kihagytuk például a telkeket, és az olyan kisebb kategóriákat, mint a raktár, a garázs vagy az iroda.
Országosan a felújítandó ingatlanok négyzetméterára az újépítésűek 47 százalékát teszi ki, Budapesten viszont ez 59 százalék. “Itt még a romot is nagyon meg kell fizetni” - jegyezte meg lakonikusan egy ingatlanos szakember. Az országos és a budapesti árak között a felújtandó kategóriában a legnagyobb a különbség, a fővárosban több, mint kétszerannyit kell fizetni egy négyzetméterért, mint az országos átlag.
Ahogy azt is látjuk, hogy a lakások mindenhol drágábbak, mint a házak. Ha egymás mellé tesszük az összes hirdetésből számolt árszintet (a lenti grafikonon a sötétkék), az árcsökkentettek átlagos árszintjét (világoskék) és az eladottakat (szürke), akkor jól kirajzolódó mintázat, hogy a vevők az alacsonyabb árú ingatlanokat keresik.
(Eladottnak azokat a házakat, lakásokat tekintjük, amelyek hirdetése az elmúlt egy hónap során kikerült az adatbázisból. Bár ennek természetesen más oka is lehet, legnagyobb eséllyel mégis az áll mögötte, hogy gazdára talált az ingatlan.)
A grafikonon az is látszik, hogy ebben a bontásban is jelentős az árkülönbség a budapesti és az országos adatok között.
