Komoly hullámokat vethet a lakáspiacon a Tisza Párt gazdasági programjának egyik legfontosabb eleme: a mediánbér alatti jövedelmek adóterhének csökkentése. Az elképzelések szerint a jelenlegi 15 százalékos személyi jövedelemadó bizonyos jövedelmi szinteken akár 9 százalékra is csökkenhetne, miközben a családi pótlék megduplázása is napirenden van - írja az Economx.
Első ránézésre ez „csak” néhány tízezer forintos pluszt jelenthet havonta, a valós hatás azonban ennél jóval nagyobb lehet: a magasabb nettó jövedelem ugyanis közvetlenül növeli a felvehető lakáshitelek összegét. A money.hu számításai szerint egyes családok esetében ez akár több millió forintos többletfinanszírozást is jelenthet.
Több pénz maradhat a családoknál
A tervek alapján a mediánbér alatti keresettel rendelkezők célzott adójóváírást kaphatnának. A jelenlegi adatok szerint a bruttó mediánkereset nagyjából 609 ezer forint körül alakul, miközben a tervezett felső jövedelmi határ körülbelül 625 ezer forint lehetne.
A változás legnagyobb nyertesei az alacsonyabb jövedelmű dolgozók lehetnek. Minimálbér esetén a 15 százalékos SZJA 9 százalékra csökkenése havi szinten körülbelül 20 ezer forint pluszt hagyhatna a dolgozóknál, ami éves szinten már közel 240 ezer forintos többletet jelentene.
Egy bruttó 500 ezer forintos fizetésnél ugyan kisebb lenne a nyereség, de még így is nagyjából évi 120 ezer forinttal több maradhatna a családi kasszában.
A családi pótlék duplázása tovább növelheti a mozgásteret
A program másik fontos eleme a családi pótlék emelése. Ez azért lehet különösen érdekes a lakáspiacon, mert a családi pótlék ugyan nem számít elsődleges jövedelemnek a hitelbírálatoknál, de a bankok kiegészítő bevételként figyelembe veszik.
Magyarul: növeli a háztartás hivatalosan igazolt nettó jövedelmét. Ez pedig közvetlenül hat arra, mekkora havi törlesztőt vállalhat valaki.
Lakást, házat vennél? Nézz szét az Ingatlantájoló kínálatában!
Itt jön képbe a lakáshitel
A hitelbírálatoknál kulcsszerepet játszik a JTM, vagyis a Jövedelemarányos Törlesztőrészlet Mutató. A szabály lényege, hogy a havi törlesztők nem haladhatják meg a nettó jövedelem bizonyos részét. 800 ezer forint alatti nettó jövedelemnél, hosszú kamatfixálású lakáshitelek esetében ez általában 50 százalék.
Vagyis ha nő a nettó fizetés, automatikusan emelkedik a vállalható törlesztőrészlet plafonja is. Ez pedig magasabb hitelösszeget jelent.
Milliókkal több hitel jöhet ugyanarra a fizetésre
A money.hu számításai szerint egy egyedülálló hiteligénylőnél, aki havi bruttó 500 ezer forintot keres és nincs más hitele, az adócsökkentés önmagában nagyjából 1 millió forinttal emelheti meg az elérhető lakáshitel összegét.
A családoknál ennél látványosabb lehet a hatás. Egy kétgyermekes háztartásnál, ahol mindkét szülő bruttó 500 ezer forintot keres, az adócsökkentés és a családi pótlék emelése együtt havi 46 600 forint plusz nettó bevételt eredményezhet.
Az 50 százalékos JTM szabály alapján ez havi 23 300 forinttal nagyobb törlesztő vállalását teszi lehetővé. Egy 20 éves futamidejű, fix kamatozású lakáshitelnél ez már körülbelül 3 millió forinttal nagyobb hitelkeretet jelenthet.
Újabb lendületet kaphat a lakáspiac?
A kérdés már csak az, hogy ez milyen hatással lenne az ingatlanpiacra. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy minden olyan intézkedés, amely növeli a vásárlók pénzügyi mozgásterét, előbb-utóbb megjelenik a keresletben is.
A magasabb hitelkeretek több vevőt vihetnek vissza a piacra, miközben a családok nagyobb értékű ingatlanok felé is nyithatnak. Ez különösen érzékeny pont lehet most, amikor az Otthon Start után amúgy is átalakulóban van a kereslet, és sok helyen már eleve magas árszintek alakultak ki.
A nagy kérdés tehát az lehet: a plusz jövedelem valóban javítja majd a lakhatási lehetőségeket, vagy újabb lökést ad az áraknak is?
