Teljesen átírnák az építőipar szabályait a szakemberek. Eltörölnék a kötelező kamarai tagságot, megszüntetnék a családi házaknál kötelező e-naplót, lazítanának több előíráson, és véget vetnének a kiemelt beruházások különleges kiváltságainak is. A Portfolio szúrta ki az építészfórum.hu-n Sámsondi Kiss Gergely és Kovács Árpád építészek reformjavaslatát, mely szerint az építésügyet ma túlzott bürokrácia, felesleges adminisztráció és aránytalan szabályozás terheli, ami elsősorban a kisebb vállalkozásokat és a magánépítkezőket hozza nehéz helyzetbe.
Megszűnhet a kötelező kamarai tagság
Az egyik legnagyobb visszhangot kiváltó javaslat szerint a kötelező kamarai tagság és a kötelező továbbképzési rendszer is önkéntessé válna. A szerzők szerint a szakmai érdekképviseletet nem kötelező tagságra, hanem valódi szolgáltatásokra kellene építeni.
A kamarai rendszer finanszírozását is átalakítanák. A közfeladatokat állami forrásból biztosítanák, míg az érdekképviselet bevételarányos tagdíjakból működne.
Könnyebb lehet a pályakezdők helyzete
A reformcsomag szerint a fiatal építészek előtt álló akadályok egy részét is lebontanák. Bizonyos kisebb volumenű munkáknál csökkentenék vagy akár meg is szüntetnék a kötelező szakmai gyakorlati időt, miközben nagyobb hangsúlyt kapna az egyetemi gyakorlati képzés. Az építészeti pályázatok adminisztrációját is egyszerűsítenék, hogy több energia jusson magára az alkotómunkára.
Eltörölnék a kötelező e-naplót a családi házaknál
Talán a legtöbb magánépítkezőt érintő változás, hogy a családi házak és a kisebb társasházak esetében megszüntetnék az elektronikus építési napló kötelező vezetését.
Emellett a felelős műszaki vezető kötelező alkalmazását is felülvizsgálnák azoknál a kisebb beruházásoknál, amelyeket közvetlenül a tulajdonosok építtetnek. A cél a szerzők szerint az, hogy az építkezések ne fulladjanak adminisztratív terhekbe.
A szabadkézi tervek is visszatérhetnének
A javaslat szerint megszűnne a digitális és CAD-alapú tervezés kizárólagossága. Ismét lehetőség nyílna arra, hogy bizonyos esetekben szabadkézi tervek alapján is lehessen dolgozni.
Kisebb épületeknél egyszerűsített dokumentációt tartanának elegendőnek, ami jelentősen csökkenthetné a tervezési költségeket és az ügyintézési időt.
Lazítanának az energiahatékonysági szabályokon is
A szakemberek szerint a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó előírások több esetben túlságosan szigorúak, ezért azok rugalmasabbá tételét is kezdeményezik.
Nagyobb szerepet kapnának a természetes szellőzési és megvilágítási megoldások, valamint a tartós, könnyen javítható és környezetbarát épületgépészeti rendszerek.
Energiatakarékos ingatlant vennél? Nézz szét az Ingatlantájoló kínálatában!
Véget vetnének a kiemelt beruházások kivételezett helyzetének
A tervezet egyik legmarkánsabb eleme, hogy megszüntetnék a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásoknak biztosított különleges eljárásokat és kedvezményeket.
A szerzők szerint minden beruházásnak azonos szabályok szerint kellene működnie, és nagyobb hangsúlyt kellene kapnia:
- a helyi közösségek véleményének,
- a zöldterületek védelmének,
- a túlzott beépítések korlátozásának,
- valamint a településképi értékek megőrzésének.
A természetes építőanyagok is nagyobb teret kaphatnak
A javaslat egyszerűbb engedélyezést biztosítana a hagyományos anyagok, például a fa, a vályog vagy a szalma felhasználásához.
Emellett a kisebb tervezési és kivitelezési munkák közbeszerzési szabályait is egyszerűsítenék, ami elsősorban a kis- és középvállalkozások számára jelenthetne könnyebbséget.
Teljes újragondolást sürgetnek
A szerzők szerint az építésügyi szabályozásnak egyszerűbbé, átláthatóbbá és kiszámíthatóbbá kell válnia. Olyan rendszer kialakítását szorgalmazzák, amely kevesebb adminisztrációval, arányosabb szabályokkal és nagyobb esélyegyenlőséggel működik.
Hogy a radikális reformjavaslatból végül mennyi valósulhat meg, az egyelőre kérdéses, de az biztos, hogy egyre több szakmai szereplő sürget alapvető változásokat az építésügyben.
