Budapest egyik legnagyobb városfejlesztési lehetősége előtt áll. A hosszú ideje rendezetlen Rákosrendezőből olyan új városnegyed születhet, ahol nem felhőkarcolók és luxusprojektek, hanem közparkok, megfizethető lakások, jobb közlekedés, kollégiumok és élhető közterek kerülhetnek a középpontba.
Az Edge Fest építészeti fesztiválon tartott kerekasztal-beszélgetésen Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter arról beszélt: túl sokáig hagytuk, hogy a piac döntse el, mi történik a városainkban. Rákosrendező esetében most éppen az lenne a cél, hogy ez másképp történjen.
Mini Dubaj helyett új városi alközpont jöhet
A Rákosrendező körüli vita hosszú ideje húzódik. A 86 hektáros terület korábban egy arab befektető nagyszabású, sokak által csak „mini Dubajként” emlegetett elképzelése miatt került a figyelem középpontjába, ez a terv azonban végül társadalmi tiltakozás után meghiúsult.
A terület végül a főváros tulajdonába került, így lehetőség nyílt arra, hogy egészen más irányt vegyen a fejlesztés. A cél most egy új, valódi városi alközpont létrehozása, amely nem kizárólag irodákból vagy drága lakásokból állna, hanem Budapest hosszú távú működését is javítaná.
A tervek szerint 25 hektár közpark, 10 ezer megfizethető lakás és több közlekedési csomópont is helyet kaphat a területen.
Már a teljes elkészülés előtt megnyílhat a terület
A fejlesztés természetesen nem egyik napról a másikra valósul meg. A Rákosrendező projekt többéves, sőt várhatóan évtizedes léptékű városfejlesztés lesz. A főváros azonban addig sem szeretné zárva tartani a területet. A tervek szerint a helyszínt előhasznosítanák, és hamarosan parkként nyithatják meg a budapestiek előtt. Ez azt jelentené, hogy a jelenleg alulhasznosított barnamezős terület egy része már a végleges fejlesztések előtt visszakerülhetne a városlakók használatába.
Nem a piac döntene mindenről
Vitézy Dávid szerint Kelet-Európában a rendszerváltás után túl sok városfejlesztési döntést engedtünk át a piaci szereplőknek. Ennek következménye, hogy Budapest több pontján a fejlesztések nem mindig a városszerkezet, a közlekedés vagy a lakhatás szempontjai szerint alakultak.
Rákosrendezőnél ezzel szakítanának. A cél nem az, hogy az állam vagy a főváros megmondja, pontosan milyen színűek legyenek az épületek, hanem az, hogy a város alapvető struktúrája tudatosan épüljön fel. Előre kijelölnék, hol legyenek az utcák, a parkok, a vasútállomás, a közösségi terek és a közlekedési kapcsolatok. Vitézy szerint ilyen léptékű várostervezésre Budapesten hosszú ideje nem volt példa.
Nem lesznek felhőkarcolók
A tervezés egyik fontos alapelve, hogy Rákosrendező ne egy zárt, túlzsúfolt fejlesztés legyen. A projektben nem engednék a felhőkarcolók építését, és a városi léptékhez jobban illeszkedő, európai karakterű városnegyedet szeretnének létrehozni.
A példák között London, Párizs és Bécs is szerepelt. A cél egy olyan környezet, ahol a gyaloglás, a kerékpározás és a közösségi közlekedés valódi alternatívát jelent az autózással szemben. Ezért a jelenlegi magyar építési szabályoknál kevesebb parkolóval számolnának: lakásonként átlagosan 0,3-0,4 férőhellyel. A miniszter szerint ez a projekt mérete miatt működhet, hiszen a parkolókapacitás városnegyedi szinten tervezhető.
Több nagyobb lakás épülhet, hogy a családok ne kényszerüljenek ki az agglomerációba
A projekt egyik legfontosabb társadalmi célja, hogy ne csak kisebb, befektetésre optimalizált lakások épüljenek. Vitézy szerint ma az ingatlanfejlesztők számára a legjobban megtérülő lakásméret jellemzően 45 négyzetméter körül van, miközben a két- vagy háromgyermekes családok számára ezek az otthonok nem jelentenek valódi alternatívát.
Rákosrendezőn ezért az átlagos lakásméret nagyjából 20 százalékkal magasabb lehetne a jelenlegi budapesti átlagnál. A cél, hogy a családoknak ne feltétlenül az agglomeráció legyen az egyetlen reális választás, ha nagyobb otthont keresnek.
Uniós pénzből jöhetnek a közlekedési fejlesztések és a kollégiumok is
A beruházás egyik kulcskérdése a finanszírozás. Vitézy Dávid elmondása szerint azon dolgoznak, hogy a projekthez kapcsolódó állami infrastruktúrafejlesztésekre uniós forrásokat lehessen bevonni. Ez érintheti többek között a Szegedi úti felüljárót, az új Rákosrendező vasútállomást és a kisföldalatti meghosszabbítását is.
A miniszter arról is beszélt, hogy szociális lakhatásra és kollégiumépítésre most először nyílhat lehetőség uniós pénzből, így akár ezek az elemek is bekerülhetnek a Rákosrendező-projektbe.
Legalább 20 százalék támogatott lakás épülne
A társadalmi sokszínűség érdekében a tervpályázat követelményei között legalább 20 százaléknyi támogatott lakás szerepelt. Vitézy szerint ez még nem bécsi lépték, ahol jóval magasabb a támogatott lakások aránya, de Magyarországon fontos első lépés lehet egy olyan időszak után, amikor hasonló fejlesztéseknél ez az arány évtizedeken át gyakorlatilag nulla volt. A miniszter nem zárta ki, hogy a végső arány akár magasabb is lehet a jelenleg tervezett 20 százaléknál.
Erdő és tó is kerülhet a lakások mellé
A nyertes tervezőcsapat víziója szerint Rákosrendező egyik legnagyobb vonzereje az lehet, hogy a lakók közvetlen közelében jelentős zöldfelület jön létre. A cél egy olyan városnegyed, ahol az otthonok mellett valódi parkos, természetközeli környezet található. A Rákos-patak szerepe is felértékelődhet: a tervek szerint egyes szakaszokon kiszélesíthetik, akár tó jellegű vízfelületet is létrehozva, ahol a nyári napokon pihenni lehet.
Rákosrendező után jöhetnek az újabb barnamezős területek
A beszélgetésen az is szóba került, melyik lehet a következő nagy budapesti barnamezős fejlesztés. Vitézy szerint Józsefváros egyes részei, illetve a Diákváros területe is szóba jöhet. Utóbbi a tervek szerint hamarosan ismét köztulajdonba kerülhet.
A miniszter azt is hangsúlyozta, hogy nemcsak Budapesten, hanem más nagyvárosokban, például Debrecenben vagy Győrben is szükség lehet hasonló léptékű beavatkozásokra, mivel ott is egyre súlyosabb lakhatási problémák alakulnak ki.
Új korszak kezdődhet Budapest városfejlesztésében
Rákosrendező sorsa túlmutat egyetlen városrészen. A projekt arról is szól, hogy Budapest képes-e újra tudatosan, hosszú távú közérdekek mentén fejleszteni saját területeit. Ha a tervek megvalósulnak, a rozsdaövezetből nem luxusnegyed, hanem megfizethető lakásokkal, közparkokkal, új közlekedési kapcsolatokkal és valódi városi élettel rendelkező mintanegyed jöhet létre. A nagy kérdés most az, hogy az uniós források, a politikai akarat és a várostervezői elképzelések összeérnek-e annyira, hogy Rákosrendező valóban Budapest egyik legizgalmasabb új városrészévé váljon.
