A korábbi vizsgálatok még megnyugtató eredményt ígértek, a friss laboreredmények azonban váratlan fordulatot hoztak: Győrben is azonosították az azbeszttel szennyezett szerpentinitet, amelyet évekkel ezelőtt útépítéseknél használtak fel. A város már azonnali lépéseket tett a porzás megakadályozására, a végleges megoldás azonban akár egymilliárd forintnál is többe kerülhet - olvasható a Portfolio cikkében.
Meglepő fordulat: mégis találtak azbesztet
Pintér Bence, Győr polgármestere közösségi oldalán számolt be arról, hogy a korábbi tájékoztatással ellentétben a késve elkészült laborvizsgálatok kimutatták az osztrák bányákból származó, azbeszttel szennyezett kőzúzalék jelenlétét a város több pontján.
A vizsgálatok ugyanakkor egy fontos megállapítást is hoztak: a legnagyobb egészségügyi kockázatot jelentő murvás önkormányzati utakon nem találtak szennyezett anyagot, ott kizárólag hazai bányákból származó zúzalékot használtak fel.
Ezeken a helyeken lehet jelen a veszélyes anyag
A problémát elsősorban az aszfaltozott utak felső rétege, valamint azok a zúzott kövek jelentik, amelyeket korábban a lakók helyeztek ki előkertekbe, parkolókba vagy más közterületekre.
A szennyezett szerpentinitet több győri utcában és útszakaszon is azonosították, köztük a Hullám, Parti, Kiskert, Diófa, Ádám, Rabkerti, Fasor, Zsilip, Lugas, Erdőszél, Alsókert, Csendes, Köztelek, Márvány, Víztükör, Betérő, Törpe és Irinyi János utcák egyes részein. Érintett lehet továbbá a Fehérlaposi dűlő, az Ipar út ETO Park előtti szakasza, a Hecsei út, a Puskás Tivadar út, valamint a Mártírok útja Lidl-csomópont környéke is.
A szakemberek szerint a mélyebb aszfaltrétegekben is előfordulhat az anyag, ezt azonban technológiai okokból egyelőre nehéz teljes bizonyossággal igazolni.
Mikor jelent valódi veszélyt az azbeszt?
A szakértők szerint az aszfaltba zárt szerpentinit önmagában nem jelent közvetlen egészségügyi kockázatot, amíg az útburkolat sértetlen marad.
Éppen ezért a városi Útkezelő már értesítette a közműszolgáltatókat és az útépítő cégeket, hogy minden bontási vagy felújítási munkát fokozott biztonsági előírások mellett kell elvégezni.
Sokkal nagyobb problémát jelentenek azok a szabadon álló zúzott kövek, amelyekből por formájában azbesztszálak kerülhetnek a levegőbe.
Azonnal lépett a város
Az önkormányzat és a kormányhivatal átmeneti megoldásként kalcium-kloridos permetezést kezdett alkalmazni az érintett útszéleken és a szabadon lévő kőzúzalékon. A kezelés célja, hogy megkösse az azbesztszálakat és csökkentse a kiporzás veszélyét, ugyanakkor ez csak ideiglenes megoldás: a hatása nagyjából három-négy hónapig tart.
Milliárdos lehet a végleges kármentesítés
A tartós megoldást a szakemberek szerint kizárólag a szennyezett kövek elszállítása, valamint az érintett útfelületek bontása és újjáépítése jelentheti.
Máthé-Tóth Péter, az Útkezelő igazgatója szerint már az utak új burkolattal történő lefedése is 350–450 millió forintos költséget jelentene, míg a teljes csere és a veszélyes hulladék kezelése meghaladhatja az egymilliárd forintot.
A város egyedül nem tudja finanszírozni
Győr vezetése szerint az önkormányzat jelenlegi költségvetése nem teszi lehetővé egy ekkora volumenű kármentesítés finanszírozását.
A városvezetés arra hivatkozik, hogy az idei, 6,5 milliárd forintos szolidaritási hozzájárulás, valamint más állami elvonások miatt nincs elegendő forrás a munkálatokra, ezért állami segítséget kérnek a probléma megoldásához.
Erre kérik a lakókat
Az önkormányzat arra kéri a győrieket, hogy amennyiben zöldes vagy szürkészöld árnyalatú, töredezett kőzúzalékot látnak közterületen, amely feltételezhetően szerpentinit, jelentsék azt a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal illetékes környezetvédelmi főosztályának.
A bejelentéshez érdemes megadni a pontos helyszínt, elérhetőséget és – ha lehetséges – fényképet is csatolni, hogy a szakemberek mielőbb megvizsgálhassák az érintett területet.
