Hiába a rekordalacsony vízállás, a tóparti ingatlanok ára továbbra is emelkedik – a Balaton azonban még mindig jóval gyorsabban drágul.
A Velencei-tó rekordalacsony vízszintje sokakat elgondolkodtatott: vajon az ingatlanárak is követik a kedvezőtlen híreket? A friss adatok alapján a válasz egyértelmű: egyelőre nem. A Duna House elemzése szerint 2026 első félévében tovább emelkedtek a tóparti ingatlanárak, bár a Balaton és a Velencei-tó között egyre látványosabb különbség rajzolódik ki.
A Balaton tovább gyorsul, a Velencei-tó stabil maradt
A balatoni településeken az elmúlt egy évben jelentős drágulás ment végbe. A medián négyzetméterár 780 ezer forintról 900 ezer forintra nőtt, ami közel 16 százalékos emelkedést jelent. A medián eladási ár szintén látványosan emelkedett: 50 millió forintról 58,5 millió forintra.A Velencei-tó környékén jóval visszafogottabb volt az áremelkedés, de visszaesésnek nyoma sincs. A medián négyzetméterár 760 ezerről 800 ezer forintra nőtt, míg a tipikus eladási ár 55 millió forintról 58 millió forintra emelkedett.
Nem a vízszint mozgatja a piacot
A tó alacsony vízállása ellenére az ingatlanpiacon egyelőre nem látható pánik.„Adataink alapján egyelőre nem látszik, hogy a Velencei-tó vízszintcsökkenése átárazta volna a környék ingatlanpiacát. A térség lassabban drágul, mint a Balaton, de ez önmagában nem piaci törés. A piac egyelőre nem a vízszintre, hanem az általános árszintre, az ingatlanok állapotára és a fizetőképes keresletre reagál” – mondta Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője.
A vevők sem fordultak el a Velencei-tótól
A keresleti adatok is azt mutatják, hogy a vásárlók továbbra is aktívak. A Balatonnál a medián értékesítési idő 138 napról 128 napra csökkent, míg a Velencei-tónál ennél is nagyobb változás történt: 139 napról mindössze 77 napra rövidült az értékesítési idő.Ha a vízállás valóban elriasztotta volna a vevőket, az elsősorban a hosszabb értékesítési időben jelent volna meg – ennek azonban épp az ellenkezője figyelhető meg. Az alku mértéke sem változott érdemben: a Balatonnál átlagosan 6 százalék felett, a Velencei-tónál pedig 5 százalék felett alakult, vagyis a vásárlók alkupozíciója sem erősödött számottevően.
Más típusú vevők érkeznek
A két tóparti piac között ma már nemcsak az árakban, hanem a vásárlók motivációiban is jelentős különbség látható. A Balatonnál továbbra is erős a befektetői kereslet, míg a Velencei-tó környékén egyre többen saját otthont keresnek. Gyakori az első lakás vásárlása, illetve a generációk különköltözése miatt történő ingatlanvásárlás.Már egyszer bizonyított a Velencei-tó
Nem először kerül mélypontra a tó vízállása. 2022 őszén is történelmi alacsony szintet mértek, ami akkor ugyan átmenetileg visszafogta az érdeklődést, de az árak nem estek vissza. A piac később ismét emelkedő pályára állt.Hosszú távon már más lehet a helyzet
A szakértők szerint a jelenlegi helyzet inkább figyelmeztetés, mint valódi piaci fordulat.„A vízszintcsökkenés ma inkább kockázati tényező, és nem beárazott piaci hatás. Ha a jelenlegi vízügyi helyzet tartósan fennmarad, és éveken át rontja a tó rekreációs értékét, az idővel a keresletben és az árakban is megjelenhet. A 2025–2026-os tranzakciók azonban egyelőre lassabb drágulást mutatnak a Velencei-tónál, nem visszaesést” – tette hozzá Szegő Péter.
Jelenleg tehát a számok azt mutatják, hogy a Velencei-tó ingatlanpiacát továbbra sem a vízszint, hanem az általános piaci folyamatok, a kereslet és az árszint alakítja. A Balaton ugyan továbbra is a prémium tóparti piac szerepét tölti be, de a Velencei-tó még mindig vonzó alternatívát jelent azoknak, akik a főváros közelében keresnek tóparti ingatlant.
