Nem a zárcsere és nem is a rendőrség a megoldás – a legtöbben nincsenek tisztában a szabályokkal
A nyári albérletszezon minden évben felpörgeti a lakásbérleti piacot, különösen a felsőoktatási ponthatárok kihirdetését követően. A bérleti szerződések megkötésekor azonban sok bérbeadó és bérlő továbbra sincs tisztában a legfontosabb jogi szabályokkal. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) friss, reprezentatív felmérése szerint különösen sok a bizonytalanság akkor, amikor a bérlő a szerződés lejárta után sem hajlandó kiköltözni.
Sokan rosszul tudják, mit lehet tenni
A kutatás szerint a magyarok 62 százaléka nincs tisztában azzal, hogy milyen jogszerű lehetőségei vannak egy tulajdonosnak, ha a bérlő a szerződés megszűnése után sem adja vissza az ingatlant. Sokan úgy gondolják, hogy ilyenkor elegendő zárat cserélni vagy rendőrt hívni. A valóság azonban egészen más.Amennyiben a felek nem készítettek közjegyzői okiratot, a tulajdonosnak lakáskiürítési pert kell indítania. Saját hatáskörben nem cserélhet zárat, és a rendőrség sem intézkedhet pusztán a tulajdonos kérésére. Rendőri közreműködésre csak jogerős bírósági döntés vagy közjegyzői okirat alapján indított végrehajtási eljárás során kerülhet sor. A felmérés szerint ezt a szabályt a válaszadók mindössze 38 százaléka ismerte helyesen.
A szerződést fontosnak tartják, de kevesen gondolnak a problémás helyzetekre
A kutatásból az is kiderül, hogy a legtöbb magyar számára a részletes bérleti szerződés jelenti a legfontosabb biztonsági garanciát. A válaszadók többsége ezt még a kauciónál vagy a munkáltatói igazolásnál is fontosabbnak tartja.A legtöbben tisztában vannak azzal is, hogy:
- lakásbérleti szerződés kizárólag írásban érvényes;
- a bérlő más személyt csak a tulajdonos hozzájárulásával költöztethet be;
- a kaució a szerződés végén visszajár, ha nincs elmaradt tartozás vagy okozott kár.
A letöltött szerződésminta nem mindig jelent valódi védelmet
Sokan internetes minták alapján készítik el a bérleti szerződést, hogy ügyvédi vagy közjegyzői költséget takarítsanak meg. A MOKK szerint azonban ezek a dokumentumok gyakran éppen a legfontosabb részleteket nem rendezik megfelelően.Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke szerint hosszú távon mindkét fél számára nagyobb biztonságot jelent, ha a szerződést ügyvéd vagy közjegyző készíti elő.
Egy megfelelően összeállított szerződés pontosan rögzíti többek között:
- a bérleti díj összegét és fizetésének módját;
- a rezsiköltségek viselését;
- a kaució elszámolásának szabályait;
- a háziállat tartásának feltételeit;
- a kiköltözés határidejét és módját.
Egy közjegyzői nyilatkozat hónapokat spórolhat
Egyre több bérbeadó él azzal a lehetőséggel, hogy a bérlő közjegyző előtt úgynevezett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot tesz.Ebben vállalja többek között:
- a bérleti díj és a rezsi megfizetését;
- valamint azt, hogy a szerződés megszűnésekor kiköltözik az ingatlanból.
Lehetőség van arra is, hogy ne csak egy nyilatkozat, hanem maga a teljes bérleti szerződés készüljön közjegyzői okirat formájában. Ez mindkét fél számára erősebb jogi biztonságot nyújt, és később jelentősen megkönnyítheti az esetleges viták rendezését.
Egyre fontosabb a jogi felkészültség
A lakásbérleti piac a következő hetekben ismét az év egyik legforgalmasabb időszakába lép. A KSH–ingatlan.com lakbérindex adatai szerint a bérleti díjak országosan idén is emelkedtek, az egyetemi városokban átlagosan mintegy 5 százalékkal magasabb árakkal találkozhatnak a bérlők, mint egy évvel korábban.Ebben a környezetben különösen fontos, hogy mind a bérbeadók, mind a bérlők tisztában legyenek jogaikkal és kötelezettségeikkel. Egy megfelelően előkészített szerződés és szükség esetén közjegyzői okirat nemcsak a későbbi vitákat előzheti meg, hanem jelentősen lerövidítheti a jogérvényesítés idejét is.
Forrás: Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) reprezentatív felmérése.
Kiadó lakást keresel Budapesten? Nézz szét az Ingatlantájoló kínálatában!
