Nagy fordulat jöhet a Balatonnál: két vitatott, kiemelt státuszú beruházás is elveszítheti különleges jogállását, ami azt jelentheti, hogy a jövőben jóval nehezebb lesz a helyi szabályokat megkerülve beépíteni a tópartot. Forsthoffer Ágnes szerint a döntés fontos lépés a Balaton partjának védelmében, és egyben új helyzetet teremthet a helyi közösségek számára is: a fejlesztésekről ismét nagyobb beleszólásuk lehet az önkormányzatoknak és a lakosságnak - szúrta ki Forsthoffer Ágnes Facebook-bejegyzését a Portfolio.
A kormány korábbi döntése alapján a balatonvilágosi Club Aliga, valamint a Tihanyi Kastélyszálló és Tréningközpont beruházásai is elveszíthetik nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű státuszukat. A kiemelt beruházások felülvizsgálatát Vitézy Dávid augusztus közepén jelentette be, és az érintett balatoni projektek is azok közé kerültek, amelyek különleges jogállását visszavonnák. Forsthoffer Ágnes házelnök szerint ez komoly változást hozhat a Balaton jövője szempontjából.
Évek óta harcolnak a balatoni civilek
A Club Aliga körüli fejlesztések hosszú ideje komoly vitákat váltanak ki. Civil szervezetek és helyi lakosok is többször felléptek amiatt, hogy a beruházások szerintük veszélyeztethetik a tópart természetes környezetét és korlátozhatják a szabad hozzáférést. A mostani döntés ezért a helyi közösségek számára is fontos eredmény lehet.
A cél ugyanis nem csupán az, hogy kevesebb épület kerüljön a Balaton partjára. Sokkal inkább az, hogy a tópart ne váljon fokozatosan elzárt, magáncélú fejlesztések sorozatává. A balatoni sétányoknak és partszakaszoknak – a megfogalmazott cél szerint – továbbra is a nagyközönséget kellene szolgálniuk, nem kizárólag luxuslakások, szállodák vagy zárt üdülőprojektek környezetévé válniuk.
Eddig könnyebb volt megkerülni a helyi szabályokat
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt státusz komoly előnyöket jelentett az érintett beruházások számára. Az ilyen projektek gyorsított hatósági eljárásokban és egyszerűsített engedélyezési folyamatokban részesülhettek, miközben a kapcsolódó infrastruktúra és közműfejlesztések ügyeit is kiemelten kezelhették.
A kritikusok szerint ez sok esetben azt eredményezte, hogy a helyi településrendezési és építési szempontok háttérbe szorulhattak. A kiemelt státusz megszüntetése ezért azt jelentheti, hogy a fejlesztőknek ismét nagyobb mértékben kell alkalmazkodniuk a helyi szabályozáshoz és az önkormányzati döntésekhez.
Forsthoffer Ágnes szerint a jövőben nem lenne indokolt különleges jogállást biztosítani olyan beruházásoknak, amelyek nem élveznek valódi helyi támogatást és nem szolgálnak egyértelmű közérdeket.
Most az önkormányzatokon is sok múlhat
A változás ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a balatoni túlépítés problémája egyik napról a másikra megszűnik. Forsthoffer Ágnes arra is felhívta a figyelmet, hogy a helyi önkormányzatoknak továbbra is jelentős szerepük van abban, milyen fejlesztések valósulhatnak meg az adott településen. Vagyis a Balaton jövőjéről nem kizárólag országos döntések határoznak.
A helyi képviselő-testületek, az önkormányzatok, a lakosság és a civil szervezetek szerepe is kulcsfontosságú lehet abban, hogy hol, milyen feltételekkel és milyen mértékű beruházások valósulhatnak meg. Ez különösen fontos lehet azokban a településekben, ahol a part menti területek fejlesztése már most is komoly vitákat okoz.
Véget érhet a „mindent lehet” korszak?
A két beruházás kiemelt státuszának megszüntetése önmagában természetesen nem jelenti azt, hogy a projektek biztosan nem valósulnak meg. A fejlesztések továbbra is folytatódhatnak – csakhogy más feltételek mellett. A különbség éppen az lehet, hogy a helyi szabályoknak, a település érdekeinek és a közösségi szempontoknak ismét nagyobb súlyuk lehet. Ez pedig akár precedenst is teremthet más balatoni beruházások számára.
A következő időszak egyik nagy kérdése így az lehet: vajon valóban új korszak kezdődik-e a Balaton partján, vagy a kiemelt státusz megszüntetése csak az első lépés egy hosszabb folyamatban?
Egy biztos: a helyi közösségek számára most újra felértékelődhet az önkormányzati döntéshozatal szerepe. Ha pedig a cél valóban az, hogy a Balaton ne váljon fokozatosan zárt luxusfejlesztések sorozatává, akkor nemcsak a kormányzati döntéseken múlik majd, mi történik a tóparttal.
Hanem azon is, hogy a helyiek mennyire élnek a lehetőséggel, és milyen jövőt kérnek saját településüknek – és végső soron a Balatonnak.
