Nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában egyre nagyobb problémát jelent a megfizethető lakhatás. Az ingatlanárak és a bérleti díjak elszálltak, miközben az Európai Unió számításai szerint évente több mint kétmillió új otthonra lenne szükség. Brüsszel most minden korábbinál komolyabban foglalkozik a kérdéssel – de a megoldáshoz elképesztő mennyiségű pénzt kell előteremteni - derül ki a Pénzcentrum cikkéből.
Magyarországon ugyan 2026 elején már lassult a lakásárak emelkedése, a lakhatás ettől még messze nem lett olcsóbb. A KSH adatai szerint 2026 első negyedévében a lakásárak éves összevetésben még mindig jelentősen magasabbak voltak, miközben hosszabb távon Magyarországon az egyik legnagyobb drágulás ment végbe az Európai Unióban.
Az Eurostat adatai alapján 2010 és 2024 között az uniós lakásárak átlagosan 53 százalékkal emelkedtek, Magyarországon viszont 231 százalékkal. A bérleti díjak is több mint duplájára nőttek.
Nemcsak Magyarországon szálltak el az árak
A lakhatási válság mára egész Európát elérte. Az Európai Bizottság szerint az elmúlt években az ingatlanárak és a bérleti díjak szinte mindenhol jelentősen emelkedtek, ami már nemcsak a lakásvásárlást nehezíti meg.
A megfizethető lakhatás hiánya egyre nagyobb problémát okoz a munkaerőpiacon, a családalapításban és a fiatalok önállósodásában is. Ezért az Európai Unió új, közös lakhatási stratégiával próbál fellépni.
A terv fő céljai:
- több lakás építése,
- több beruházás mozgósítása,
- gyorsabb engedélyezés,
- a felújítások felpörgetése,
- valamint a leginkább érintett társadalmi csoportok támogatása.
Kiadó lakást keresel? Nézz szét az Ingatlantájoló kínálatában!
Évente több mint kétmillió új lakás kellene
Az uniós számítások szerint Európában évente több mint kétmillió új otthonra lenne szükség a kereslet kielégítéséhez. Ez mintegy 650 ezerrel több, mint amennyi jelenleg évente megépül. A hiány pótlásához szükséges többletberuházás értékét évente körülbelül 153 milliárd euróra, vagyis több mint 55 ezer milliárd forintra becsülik. Ekkora összeget azonban sem Brüsszel, sem a tagállamok nem tudnak egyedül előteremteni.
Hatalmas pénzügyi mozgósítás jöhet
Az új uniós stratégia egyik legfontosabb kérdése ezért az, hogyan lehet az állami és önkormányzati források mellé magántőkét is bevonni.
Az Európai Beruházási Bank már most is jelentős összegeket fordít megfizethető és fenntartható lakhatási projektekre, és a finanszírozás további növelését tervezi.
A cél azonban nem egyszerűen az, hogy minél több lakás épüljön. A döntéshozók szerint olyan élhető városrészekre van szükség, ahol a lakások mellett közlekedés, zöldterületek, közszolgáltatások és megfelelő infrastruktúra is rendelkezésre áll.
Most dőlhet el, mennyi pénz jut lakhatásra
A következő nagy kérdés már a 2028–2034-es uniós költségvetés lesz. A városok és régiók azt szeretnék, hogy a lakhatás tartósan az EU egyik kiemelt prioritása maradjon, és a következő években is jelentős források álljanak rendelkezésre új lakások építésére és a meglévő épületállomány korszerűsítésére.
A számok alapján azonban egyértelmű: Európa lakhatási problémáját néhány támogatási programmal már nem lehet megoldani.
Évente több százezerrel több lakásra lenne szükség, miközben Magyarországon az elmúlt másfél évtizedben az ingatlanárak az uniós átlagnál jóval gyorsabban emelkedtek.
A kérdés most már nem az, hogy kell-e uniós szintű beavatkozás, hanem az, hogy Brüsszel, a tagállamok és a magánbefektetők képesek lesznek-e együtt előteremteni azt a hatalmas összeget, amely nélkül a lakhatási válság tovább mélyülhet.
