Magyarország lakóingatlan-állományának csaknem fele a legrosszabb energetikai kategóriába tartozik, és a probléma elsősorban vidéken koncentrálódik. Több mint 2,1 millió lakóingatlan H vagy I besorolású, ezek közel 80 százaléka falvakban és kisvárosokban található, többségük pedig családi ház. A szakértők szerint azonban nem elég pusztán a házak állapotát nézni: a társadalmi helyzetet is figyelembe kell venni, ha valóban hatékony felújítási programokat akarunk - olvashatjuk a Portfolio cikkében.
A legrosszabb házak többsége vidéken található
A magyar lakóingatlanok energetikai állapota erősen összefügg a település méretével. Míg Budapesten és a megyeszékhelyeken a lakások mintegy 22–23 százaléka tartozik a legrosszabb, H vagy I kategóriába, addig a kisebb városokban ez az arány már 53 százalék, a községekben pedig eléri a 76 százalékot.
Országosan körülbelül 2,15 millió rossz energiahatékonyságú lakóingatlan található, amelyek közül mintegy 1,67 millió családi ház.
A probléma tehát elsősorban a vidéki családi házas állományt érinti. Ezeknél gyakori a hiányos szigetelés, az elavult nyílászáró, a régi tetőszerkezet és a korszerűtlen fűtési rendszer is.
A rezsi csak a jéghegy csúcsa
Az energetikailag rossz állapotú ingatlanok nemcsak sok energiát fogyasztanak, hanem a bennük élők számára is komoly terhet jelenthetnek.
Különösen látványos az összefüggés a fűtési mód és az épület állapota között. A kizárólag fával fűtött lakások közel 90 százaléka a legrosszabb energetikai kategóriába tartozik. A községekben még a hálózati gázzal fűtött házak több mint 70 százaléka is H vagy I besorolású.
Ez azt mutatja, hogy önmagában egy új kazán vagy más fűtési rendszer beépítése sok esetben nem oldja meg a problémát. A valódi javuláshoz komplex felújításra, például szigetelésre és nyílászárócserére is szükség lehet.
Nem minden rossz házban élő ember szegény
A kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy az energetikai és a társadalmi problémák ugyan szorosan összefüggnek, de nem fedik le teljesen egymást.
A legalacsonyabb társadalmi státuszú vagy foglalkoztatott nélküli háztartások 58 százaléka él H-I kategóriás ingatlanban. A közepes státuszúaknál ez az arány 49, a magasabb státuszúaknál pedig 31 százalék.
Vagyis még a tehetősebb családok között is sokan élnek korszerűtlen épületben. Ez azért fontos, mert egy kizárólag szociális alapon működő támogatási rendszerből számos energetikailag rendkívül rossz állapotú ingatlan kimaradhatna.
Fordítva is igaz: ha csak az épület energetikai állapota alapján osztanák a támogatásokat, könnyen előfordulhatna, hogy a leginkább rászoruló háztartások egy része nem jut megfelelő segítséghez.
Az igazán nehéz helyzetben lévők általában a legolcsóbb ingatlanokban élnek
A társadalmi sérülékenység és az ingatlan értéke között is erős kapcsolat rajzolódik ki. A 30 millió forintnál olcsóbb ingatlanokban élő, sérülékeny háztartások mintegy kétharmada a legrosszabb, H-I kategóriás lakásokban él. A 100 millió forintnál értékesebb ingatlanok esetében ugyanez az arány mindössze 8 százalék.
A kutatás szerint összességében mintegy 1,4 millió ember él alacsony piaci értékű, egyben energetikailag is rossz állapotú ingatlanban.
Ez a csoport különösen nehéz helyzetben van: miközben a korszerűtlen otthonok magas energiaigényük miatt drágábban fenntarthatók, éppen ezeknek a háztartásoknak van a legkevesebb lehetőségük arra, hogy önerőből finanszírozzák a felújítást.
Budapesten más a probléma
A főváros helyzete jelentősen eltér a vidéki településekétől. Budapesten ugyan az országos H-I kategóriájú lakásállomány kisebb része található, még így is körülbelül 226 ezer ilyen lakás van. Ráadásul ezek több mint fele régi, nem panel társasházban található.
A társasházi felújítások azonban különösen összetettek lehetnek, hiszen egyetlen épületben teljesen eltérő anyagi helyzetű tulajdonosok élhetnek. Emiatt a támogatások elosztása és a közös felújítások finanszírozása komoly kihívást jelenthet.
A rossz energetikai állapot az energiaszegénységgel is összefügg
Budapesti adatok alapján a legkorszerűtlenebb épületekben élő háztartások közel háromszor nagyobb eséllyel halmoztak fel közüzemi tartozást, mint a jobb állapotú ingatlanokban élők.
A családi házak esetében az is jól látható, hogy a legrosszabb energetikai állapotú otthonok lakói több mint kétszer akkora eséllyel küzdenek azzal, hogy télen megfelelő hőmérsékletet tudjanak biztosítani.
Ráadásul az alacsony energiafogyasztás sem feltétlenül jelent energiahatékony otthont. Sok háztartás egyszerűen kényszerből kevesebbet fűt, így a tényleges energiafelhasználás nem tükrözi azt, mennyi energiára lenne szükség az ingatlan megfelelő komfortjának fenntartásához.
Nem elég pénzt adni a felújításra
A szakértők szerint a jövőbeli állami programoknak egyszerre kellene figyelembe venniük az ingatlan műszaki állapotát és az ott élők társadalmi helyzetét.
A hatékony támogatási rendszerben ezért szerepet kaphatna:
- az épület energetikai állapota,
- a háztartás anyagi és szociális helyzete,
- a település típusa,
- a fűtési rendszer,
- valamint az ingatlan piaci értéke.
Emellett az önkormányzatok bevonása is kulcsfontosságú lehet. A helyi szereplők ugyanis sokkal pontosabban ismerik a település ingatlanállományát és az ott élők problémáit. A szakértők szerint egyfajta „egyablakos” segítségnyújtás is sokat segíthetne abban, hogy a tulajdonosok ne maradjanak magukra a tervezéssel, az engedélyezéssel és a támogatások igénylésével.
Milliók otthona szorulhatna felújításra
A kutatás legfontosabb üzenete, hogy Magyarország energetikai korszerűsítését nem lehet egyetlen célcsoporttal vagy egyetlen támogatási formával megoldani.
A legrosszabb állapotú ingatlanok közel 80 százaléka vidéki községekben és kisvárosokban található, ezért a vidéki családi házak felújítása nélkül aligha lehet érdemi áttörést elérni. Ugyanakkor a nagyvárosi, különösen budapesti társasházak problémáit sem lehet figyelmen kívül hagyni.
A következő évek egyik legnagyobb kihívása így nem egyszerűen az lesz, hogy hány lakást sikerül felújítani, hanem az is, hogy kikhez jut el a segítség.
Mert miközben Magyarországon milliók élnek energetikailag korszerűtlen otthonban, éppen azoknak lehet a legnehezebb belevágniuk a korszerűsítésbe, akiknek erre a legnagyobb szükségük lenne.
