Hiába a saját lakás vagy ház, a magyarok jelentős része mégsem érzi úgy, hogy valóban megtalálta álmai otthonát. Egy friss országos kutatás szerint a lakásvásárlók mindössze 27 százaléka tudott úgy ingatlant venni, hogy közben semmilyen fontos dologról nem kellett lemondania. A helyzet Budapesten még rosszabb: a fővárosi vásárlóknak csak 18 százaléka mondta azt, hogy kompromisszumok nélkül jutott új otthonhoz. És van egy még meglepőbb adat: a magyarok 63 százaléka elköltözne jelenlegi lakóhelyéről, ha erre lehetősége lenne - derül ki a Pénzcentrum cikkéből.
Az Anker Property és az Europion közös, országos reprezentatív felmérése szerint a magyarok 65 százaléka saját tulajdonú ingatlanban él, míg csaknem minden ötödik ember bérelt lakásban vagy házban lakik. A tulajdonosi arány azonban jelentősen eltér attól függően, hogy valaki a fővárosban vagy kisebb településen él.
Budapesten mindössze a megkérdezettek 58 százalékának van saját ingatlana, miközben a bérlők aránya 33 százalék. A falvakban ezzel szemben már 74 százalék a tulajdonosok aránya, és csak 6 százalék bérel.
Az életkor még látványosabb különbségeket mutat. A 60 év felettiek 82 százaléka lakástulajdonos, a 30 év alattiaknál viszont még a harmadot sem éri el ez az arány.
A saját ingatlan azonban önmagában még nem jelenti azt, hogy valaki olyan otthonban él, amilyet eredetileg szeretett volna. A kutatás egyik legfontosabb tanulsága ugyanis éppen ez: a lakásvásárlók 73 százalékának valamilyen kompromisszumot kellett kötnie.
A fővárosban még rosszabb a helyzet, ott mindössze 18 százalék tudott teljesen kompromisszummentesen vásárolni. Ugyancsak 23 százalékos ez az arány a 30–39 évesek és az 50–59 évesek körében.
Sokan a korlátozott hitellehetőségek miatt mondtak le az álomotthonról
A kompromisszumok mögött elsősorban anyagi megfontolások állnak. A válaszadók 33 százaléka azért engedett az eredeti elképzeléseiből, mert nem szeretett volna banki hitelt felvenni. További 28 százaléknak egyszerűen nem állt rendelkezésére elegendő önerő, 18 százalék pedig a jövedelme alapján nem tudott akkora hitelhez jutni, amekkorára szüksége lett volna.
A pénzügyi korlátok így közvetlenül az ingatlanválasztásra is rányomták a bélyegüket. A megkérdezettek 24 százaléka a tervezettnél kisebb lakással vagy házzal volt kénytelen beérni, ugyanennyien pedig az eredetileg elképzeltnél rosszabb állapotú ingatlant vásároltak.
Mások a kiegészítőkről mondtak le: 19 százalék számára a garázs vagy a tároló maradt ki a vásárlásból. 17 százalék távolabb költözött, mint eredetileg tervezte, míg 11 százalék végül egy kevésbé kedvező környékkel is megelégedett.
Vagyis sok esetben nem az volt a kérdés, hogy milyen otthont szeretne a vevő, hanem az, hogy az elképzeléseiből melyikről hajlandó lemondani.
A magyarok 63 százaléka máshol lakna, ha megtehetné
A kutatás talán legbeszédesebb eredménye, hogy a magyarok 63 százaléka elköltözne a jelenlegi otthonából, ha erre lehetősége nyílna. A legtöbben nem feltétlenül egy nagyobb lakást keresnének. A válaszadók 25 százaléka inkább jobb kerületben vagy településen élne, 23 százalék nagyobb ingatlanba költözne, 21 százalék pedig új építésű otthonra váltana.
A vágyakban nemenként is akadnak különbségek: a nők között többen vannak, akik nagyobb ingatlant szeretnének, míg a férfiak valamivel gyakrabban választanának új építésű lakást. Ehhez képest jelenleg a megkérdezetteknek csak körülbelül a harmada tervezi ténylegesen, hogy a jövőben nagyobb lakást vagy házat vásárol.
Hliniczky Krisztián, az Anker Property alapító-tulajdonosa szerint az elmúlt 15–20 év tapasztalatai alapján sokak számára a hitelfelvétel jelentette a saját ingatlan megszerzésének leggyorsabb útját. Ez azonban önmagában még nem garantálja, hogy a vásárló végül minden szempontból megfelelő otthonhoz jut.
A szakember szerint az önerő nagysága, a hitelképesség és az ingatlanárak együttesen gyakran kényszerítik választásra a vevőket. Ilyenkor a lokáció, a lakás mérete vagy éppen az ingatlan állapota közül kell eldönteniük, melyikről tudnak a legkönnyebben lemondani.
Meglepően sokan nem ismerik azokat a lehetőségeket, amelyek változtathatnának a helyzeten
A kutatás egy másik fontos problémára is rávilágít: sok lakásvásárló nincs tisztában a rendelkezésére álló finanszírozási lehetőségek teljes körével. A megkérdezettek háromnegyede még nem találkozott olyan, a magyar piacon elérhető konstrukciókkal, mint az életjáradékos ingatlanmegoldások vagy az ezekhez kapcsolódó lakás-előtakarékossági programok.
Az idősebb korosztály valamivel tájékozottabb ezen a téren: a 60 év felettiek 37 százaléka már hallott ilyen lehetőségekről. A 30 és 60 év közöttieknek azonban csak nagyjából ötöde ismeri ezeket a konstrukciókat. A felmérés eredményei alapján ezért egy ingatlanvásárlás előtt nemcsak az eladó lakásokat és az árakat érdemes alaposan összehasonlítani, hanem azt is, hogy milyen finanszírozási lehetőségek állnak rendelkezésre.
A kutatás ugyanis arra utal, hogy sok családnál nem pusztán az dönti el az új otthon paramétereit, mennyibe kerül az ingatlan. Legalább ilyen fontos kérdés az is, hogy mekkora önerőt tudnak előteremteni, milyen hitelt képesek felvenni, illetve mennyire szeretnék magukat hosszú évekre elkötelezni.
A számok alapján pedig egyértelműnek tűnik: sok magyar nem azért él kisebb, rosszabb állapotú vagy kevésbé jó helyen lévő ingatlanban, mert pontosan ezt szeretné, hanem mert a lehetőségei ezt engedték meg.
