Soha nem látott arányban fedezték a hazai naperőművek Magyarország villamosenergia-termelését augusztusban, miközben a Paksi Atomerőmű teljesítménye rendkívül alacsony szintre esett vissza. A rekordmeleg időjárás az áramfogyasztást is megdobta, az import részaránya pedig ismét emelkedett. A rendkívüli hónap után az is kérdésessé vált, folytatódhat-e az elmúlt években látott importcsökkenés - olvashatjuk a Portfolio cikkében.
Rekordhőség hajtotta fel az áramfogyasztást
Az idei augusztus nemcsak a nyár, hanem a hazai mérések kezdete óta a legmelegebb hónap lett Magyarországon. A HungaroMet Nonprofit Zrt. adatai szerint az országos havi középhőmérséklet 24,9 Celsius-fok volt, ami 3,7 fokkal haladta meg az 1991–2020-as időszak 21,2 fokos átlagát. A villamosenergia-rendszer irányítója, a MAVIR ennél is magasabb, 26,1 fokos augusztusi átlaghőmérsékletet jelzett, ami 3,2 fokkal múlta felül az egy évvel korábbi értéket.
A rendkívüli hőség miatt jelentősen megnőtt a hűtési igény, ami az áramfogyasztásban is megmutatkozott. A háztartási méretű kiserőművek és a saját célra termelő erőművek figyelembevétele nélkül számított bruttó villamosenergia-felhasználás 3501,6 gigawattóra (GWh) volt, 6,6 százalékkal több, mint 2025 augusztusában, amikor 3285,5 GWh-t tett ki.
Az idei évben már nem ez volt az első kiugró hónap: januárban 9,4, júniusban pedig 7,2 százalékkal nőtt a fogyasztás az előző év azonos időszakához képest. Augusztusban ismét 5 százalék feletti emelkedést mértek, ami a szélsőséges időjárás és az elektromos hűtő-fűtő berendezések terjedésének hatására is utalhat.
Az év első nyolc hónapjában a bruttó felhasználás elérte a 26 397,5 GWh-t, ami 2,3 százalékkal haladta meg a 2025 azonos időszakában mért értéket.
Paks termelése történelmi mélypontra esett
A rendkívüli időjárás a hazai áramtermelést is komolyan befolyásolta. A Duna rendkívül alacsony vízállása miatt a Paksi Atomerőmű a hónap jelentős részében a megszokottnál jóval kisebb teljesítménnyel működött. A mintegy 2000 megawatt névleges teljesítményű erőmű termelése augusztus nagy részében 1000 MW alatt maradt. A teljes kapacitású működés csak a hónap utolsó napjaiban, augusztus 26-tól állt helyre.
A Paksi Atomerőmű augusztusi termelése mindössze 579,1 GWh volt, ami a havi kapacitás kihasználtságának nem egészen 39 százalékos szintjét jelenti. Bár a tervezett és nem tervezett karbantartások korábban is okoztak az éves átlagtól elmaradó termelést, a mostani érték a rendelkezésre álló adatok alapján az erőmű történetének legalacsonyabb havi mutatója lehet, az első blokk 1982-es indulásától, illetve a negyedik blokk 1987-es üzembe helyezésétől számítva.
Az atomerőmű a teljes, a háztartási kiserőműveket és a saját célra termelő egységeket is tartalmazó augusztusi országos fogyasztásnak (4071,6 GWh) mindössze 14,2 százalékát fedezte. Ezzel szemben a naperőművek 1552,5 GWh energiát termeltek, ami a teljes felhasználás 38,1 százalékának felelt meg. A napenergia havi termelése tehát csaknem háromszorosa volt a nukleáris energiáénak.
Energiatakarékos ingatlant vennél? Nézz szét az Ingatlantájoló kínálatában!
A naperőművek újabb rekordot döntöttek
A paksi termelés visszaesése mellett a naperőművek szerepe látványosan megnőtt. Augusztusban a hazai villamosenergia-termelés 52,3 százaléka származott napenergiából, ami a közölt adatok alapján új rekordnak számít.
A korábbi csúcsot Kalifornia tartotta: az amerikai államban 2026 májusában a villamosenergia-termelés valamivel több mint fele származott napenergiából. A nemzetközi összevetéshez elérhető adatok alapján a magyar augusztusi részarány ezt is meghaladhatta.
A naperőművek magas részesedése nem kizárólag a beépített kapacitás bővülésének köszönhető. Bár a hőség önmagában ronthatja a panelek hatékonyságát, a szokásosnál erősebb napsugárzás – amelyhez a források szerint az El Niño jelenség is hozzájárulhatott – kedvezett a termelésnek. A hazai naperőművek augusztusi kihasználtsága 26,52 százalékra emelkedett, ezzel megdöntve a 2024 augusztusában mért 26,31 százalékos korábbi rekordot.
Az import is megugrott, a gázerőművek nem tudták teljesen pótolni Paksot
A Paksi Atomerőmű termelésének visszaesése az áramimportban is megmutatkozott. Augusztusban a behozatal a teljes hazai felhasználás 27,1 százalékát fedezte, ami szokatlanul magas aránynak számít. A hazai termelésen belül eközben a napenergia részesedése 52,3 százalékra nőtt, míg az atomenergia súlya 19,5 százalékra csökkent.
A gázerőművek termelése ugyan emelkedett, de nem olyan mértékben, hogy teljes egészében ellensúlyozza a paksi kiesést. A gázalapú áramtermelés a fogyasztás 12,4, a hazai termelés 16,9 százalékát adta. Ez jelentős növekedés a júliusi 8,8, illetve 10,5 százalékos arányhoz képest, de a bővülés mértékét a közel-keleti válság nyomán emelkedő gázárak is korlátozhatták. A drágább földgáz ugyanis a gázerőművi áramtermelést is költségesebbé teszi.
Az energiatárolók már az esti csúcsoknál is segítenek
A napenergia termelése elsősorban a nappali órákban jelentős, miközben a fogyasztás csúcsai az esti órákban jelentkeznek. Ebben kaphatnak egyre fontosabb szerepet az akkumulátoros energiatárolók.
Bár a magyar tárolók augusztusi hozzájárulásáról havi összesített adat nem áll rendelkezésre, a MAVIR napi adatai alapján a rendszerek már érdemben segítették az esti igények kiszolgálását. A napközben eltárolt energia így a fogyasztás későbbi időszakában is felhasználhatóvá vált. A tárolók szerepére a Portfolio korábbi beszámolója is kitért.
Az első nyolchavi adatokban is látszik Paks visszaesése
A rendkívüli augusztus az év első nyolc hónapjának energiamérlegét is jelentősen befolyásolta. A Paksi Atomerőmű részesedése a hazai villamosenergia-felhasználásból a 2025-ös 33,2 százalékról 29,6 százalékra csökkent.
A gázerőművek súlya eközben lényegében változatlan maradt: a tavalyi 15,3 százalék után idén 15,4 százalékot tett ki. A napenergia részaránya viszont 25,8-ról 27,2 százalékra emelkedett, így egyre közelebb került a nukleáris energia súlyához. A napenergia térnyerése a teljes megújuló alapú áramfelhasználás arányát is növelte.
Az import részesedése az első nyolc hónapban a tavalyi 16,7 százalékról 20,2 százalékra emelkedett. A változás alapján elképzelhető, hogy 2026-ban megtörik az éves importarány 2022 óta tartó csökkenése. A hazai termelési mixben hasonló eltolódások rajzolódnak ki: a napenergia súlya nőtt, miközben a nukleáris termelésé mérséklődött.
A szél- és geotermikus energia még kiaknázatlan lehetőségeket tartogat
A hazai villamosenergia-termelésben a napenergia mellett más megújuló források is szerepet kaphatnának, ezek kihasználtsága azonban egyelőre jóval szerényebb. A biogázból és hulladékból származó áramtermelés részaránya a minimális augusztusi növekedés ellenére továbbra is másfél évtizedes mélypont közelében stagnált.
A szélerőművek a hazai termelés 1,4 százalékát adták, miközben a geotermikus energia jelenleg nem járul hozzá a magyar villamosenergia-termeléshez. Mindkét területen jelentős fejlesztési lehetőségek merülhetnek fel, de ezek kihasználásához beruházásokra és a hálózat fejlesztésére is szükség lehet.
A Paksi Atomerőmű augusztusi termeléskiesése ismét ráirányította a figyelmet arra, milyen fontos az energiaforrások és az ellátási lehetőségek sokszínűsége. A hazai megújuló kapacitások bővítése mérsékelheti az importtól való függést, ugyanakkor az időjárásfüggő termelés kiegyensúlyozásához tárolókra, rugalmas erőművekre és megfelelő hálózati háttérre is szükség van.
Az új kormány energiapolitikai terveiben a nap- és atomenergia mellett a hazai szélerőművi kapacitások, az energiatárolás és a geotermikus energia fejlesztése, valamint a szükséges hálózati beruházások is hangsúlyt kapnak. A kabinet a források szerint már konkrét lépéseket is tett ezek előmozdítására.
