Teljesen új irányt vehet a józsefvárosi Pázmány-kampusz ügye: felmerült, hogy az egyetem inkább a 2007 óta üresen álló lipótmezei elmegyógyintézetbe költözhetne. A Magyar Rádió egykori épületeinek sorsáról tartott egyeztetésen az érintettek abban is megállapodtak, hogy október 23-ig rendezik a bontások után hátramaradt terület állapotát. A hosszú távú megoldásokról most először ült tárgyalóasztalhoz valamennyi fontos szereplő – írta a Józsefváros.hu.
A Civilek a Palotanegyedért Egyesület (CaPE) kezdeményezésére összehívott találkozó azért számít mérföldkőnek, mert az eddigi egyeztetésekkel ellentétben ezúttal minden érintett képviseltette magát. Az állam, a területet tulajdonló katolikus egyház és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) mellett a józsefvárosi önkormányzat, szakmai szervezetek és helyi lakosok is részt vettek a megbeszélésen. A bontási munkálatok által érintett Andrássy Egyetem és az ELTE képviselői szintén jelen voltak.
A tárgyalások körülményeit jelentősen megváltoztatta, hogy az új kormány visszavonta a beruházás kiemelt státuszát, a szaktárca pedig már korábban jelezte: a projekt az eredeti elképzelések szerint biztosan nem valósul meg Józsefvárosban. Így most már az is szóba kerülhet, hogy teljesen más helyszínen épüljön fel az egyetemi kampusz.
A terület jelenlegi állapotát illetően viszont nem volt vita: a bontások után hátramaradt törmelék és a folyamatos porterhelés a környéken élők számára tarthatatlanná vált. A résztvevők ezért támogatták azt a civil javaslatot, hogy a területet a forradalom 70. évfordulójára biztonságos és rendezett állapotba hozzák. A cél, hogy a környék lakóinak ne kelljen tovább elviselniük a mindennapos porfelhőt.
Márkus Ferenc, a CaPE elnöke szerint a megbeszélésen közeledtek egymáshoz az álláspontok, és a résztvevők részéről is érzékelhető volt a kompromisszumkészség. A hosszú távú hasznosításról azonban még korai lenne végleges következtetéseket levonni.
Három lehetséges forgatókönyv is felmerült a kampusz jövőjéről
A megbeszélésen Bátonyi Péter műemlékvédelmi szakértő, aki független résztvevőként volt jelen, három lehetséges irányt vázolt fel. Ezek között szerepel az eredeti beruházási terv átalakítása, egy zöldebb, visszafogottabb beépítés, de még az is, hogy az egyetem teljesen más helyszínre költözik.
Az első lehetőség az eredeti elképzelés megvalósítása lenne, vagyis a terület teljes beépítése az egyetem céljaira. Bátonyi szerint azonban ez a változat mára aligha tartható: a jelentős lakossági ellenállás mellett a beruházás akár 150–200 milliárd forintos költsége is komoly akadályt jelenthet.
A második forgatókönyv egy kompromisszumos megoldás, amely a jelenlegi terveknél jóval több zöldfelületet hagyna meg. A „Pázmány-tengely” néven említett elképzelés a Mikszáth teret kötné össze a Szentkirályi utcával, összekapcsolva az egyetem meglévő ingatlanjait. A Pollack téri paloták környezetében pedig kertek létesülhetnének, így a kampusz a most tervezettnél ritkábban beépített, zöldebb terület lehetne.
A harmadik javaslat azonban még ennél is nagyobb változást jelentene: az egyetem elköltözhetne a belvárosból, és a 2007 óta üresen álló egykori Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet, vagyis az OPNI lipótmezei épületében kaphatna helyet, a II. kerületben.
A hűvösvölgyi ingatlanhoz mintegy 40 hektáros, parkosított terület tartozik, amely Bátonyi szerint sokkal alkalmasabb lehetne egy hagyományos, nyitott egyetemi kampusz kialakítására, mint a józsefvárosi, szűkös belvárosi telkek. A költözés ráadásul az egykori kórház épületének megmentését is lehetővé tenné, hiszen az értékes műemlék jelenleg üresen áll és pusztul.
Hatalmas közpark épülhetne a Magyar Rádió egykori épületeinek helyén
A lipótmezei alternatíva megvalósulása nemcsak az egyetem számára jelenthetne új lehetőséget, hanem Józsefváros arculatát is alapjaiban változtathatná meg. Bátonyi szerint a Magyar Rádió egykori épületeinek helyén akár egy nagy kiterjedésű közpark is létrejöhetne, amire különösen nagy szükség lenne Budapest sűrűn beépített belső kerületeiben.
Egy ilyen megoldás egyszerre kínálhatna választ a környék zöldfelületi hiányára és a jelenlegi beruházás körüli konfliktusokra. Ugyanakkor egyelőre csak javaslatokról van szó: arról, hogy a három elképzelés közül melyik valósulhat meg, még nem született döntés.
Az viszont már önmagában jelentős változás, hogy a korábban egymással szemben álló érintettek most közösen keresik a megoldást. A következő időszakban az derülhet ki, hogy a párbeszéd valóban elvezet-e egy olyan kompromisszumhoz, amely az egyetem, a környék lakói és a város érdekeit is figyelembe veszi.
