Olcsóbb napelemes beruházások, új áramárak és a hálózat átalakítása: komoly változásokat sürget a hazai napelemes ágazat. A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség olyan javaslatcsomagot tett le a kormány asztalára, amely a lakosság és a vállalkozások energiaköltségeire is hatással lehet - írja a Pénzcentrum.
Nem feltétlenül a technológia, hanem sokkal inkább a szabályozás akadályozza a magyar napenergia további térnyerését – erre hívta fel a figyelmet Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) elnöke egy szegedi szakmai konferencián. Szerinte az ágazat megfelelő keretek között még hatékonyabban járulhatna hozzá a hazai gazdaság versenyképességéhez.
A magyar napelemes szektor már most is jelentős szerepet játszik az energiatermelésben: több mint 330 ezer naperőmű működik az országban, összesen mintegy 8,8 gigawatt, azaz 8846 megawatt beépített kapacitással. A napenergia így a hazai villamosenergia-termelés körülbelül 29 százalékát biztosítja, miközben a kapacitás évente akár 1 gigawattal is bővülhet.
Energiatakarékos ingatlant keresel? Nézz szét az Ingatlantájoló kínálatában!
Áfacsökkentés, új áramtarifák: ezekhez a szabályokhoz nyúlnának hozzá
A további fejlődéshez azonban a szövetség szerint nem elegendő a naperőművek számának növelése. Az MNNSZ átfogó javaslatcsomagot nyújtott be a kormánynak, amelynek egyik fontos eleme a hálózatfejlesztés és az energiatárolás kérdése.
Kiss Ernő előrelépésnek nevezte az 500 milliárd forintos uniós hálózatfejlesztési forrást, ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy Magyarország energiatárolási kapacitása továbbra is kritikusan alacsony. A szövetség ezért azt szeretné, ha a hálózat szabad kapacitásairól kiszámíthatóbb és átláthatóbb tájékoztatást kapnának a piaci szereplők. Emellett a megújuló energia támogatási rendszerének felülvizsgálatát is szorgalmazza, hogy megszűnjenek a versenyt torzító elemek.
A javaslatok a háztartásokat is közvetlenül érinthetik. A szövetség a környező országok példáját követve a napelemes beruházások áfáját a jelenlegi 27 százalékról 0 vagy 5 százalékra csökkentené. Ez mérsékelhetné a telepítés költségeit, és vonzóbbá tehetné az új rendszerek kiépítését.
A másik fontos elképzelés az időalapú árazás bevezetése. Ennek lényege, hogy a reggeli és esti, nagyobb fogyasztással járó időszakokban drágább, a kisebb terhelésű órákban pedig olcsóbb lehetne az áram. Ez arra ösztönözhetné a fogyasztókat, hogy tudatosabban időzítsék az energiafelhasználásukat. A szövetség szerint így a hálózat terhelése is kiegyensúlyozottabbá válhatna, és egyes költséges hálózatbővítésekre sem lenne feltétlenül szükség.
Egy cég még ingyen sem adhatja át a felesleges áramát a szomszédainak?
A jelenlegi szabályozás a vállalkozások számára is okozhat nehezen indokolható helyzeteket. Kiss Ernő példaként említette, hogy egy cég jelenleg még ingyen sem adhatja át a hétvégén fel nem használt, saját maga által megtermelt villamos energiát a szomszédos lakóközösségnek.
A szövetség szerint az ilyen korlátozások felülvizsgálata segíthetne abban, hogy a megtermelt megújuló energia nagyobb arányban hasznosuljon, és ne maradjanak kihasználatlanul a már rendelkezésre álló lehetőségek.
A naperőművek ugyanakkor jelentős tőkét igénylő, hosszú megtérülési idejű beruházások, ezért az adózási környezet is meghatározó a fejlesztések szempontjából. Az MNNSZ azt indítványozta, hogy a vagyonadó fizetésére vonatkozó értékhatár az eredetileg tervezett 1 milliárd forintról 5 milliárd forintra emelkedjen. Emellett a projektek a kivitelezés időszakában, valamint az első üzemévükben is adómentességet kapnának.
A javaslatok egyelőre nem jelentenek elfogadott szabályváltozásokat, de jól mutatják, milyen irányú átalakításokat tartana szükségesnek a napelemes ágazat. Ha ezek közül több is megvalósulna, az a beruházási költségektől az energiafelhasználás időzítéséig több ponton is átalakíthatná a hazai energiapiac működését.
