Hiába ígérnek évi 100 ezer lakásfelújítást, a legrosszabb állapotú otthonokban élőknek sokszor nincs pénzük a korszerűsítésre. Egy régi családi ház energetikai felújítása akár 8–15 millió forintba is kerülhet, miközben a leginkább rászorulók az önerőt sem feltétlenül tudják előteremteni. A Pénzcentrum megnézte, hol szökik el a legtöbb energia, mennyit lehet spórolni, és miért nem jutnak el a támogatások mindenkihez.
Télen egy rosszul szigetelt házban nemcsak a hideg jelent problémát: a fűtés is rengeteg pénzt emészthet fel. Aki pedig kevésből él, gyakran nem korszerűsítéssel, hanem a fűtés visszafogásával próbál spórolni.
A GKI felmérése szerint évek óta alig mozdulnak a lakosság felújítási tervei, az alacsony jövedelmű háztartások pedig sokkal kisebb eséllyel vágnak bele a munkálatokba. Eközben az új kormány évi 100 ezer lakás energetikai korszerűsítését ígéri. A kérdés az, hogy a segítség azokhoz is eljut-e, akik önerőből képtelenek csökkenteni a rezsijüket.
Lakások százezrei szorulnak felújításra
A KSH becslése szerint egy átlagos magyar lakás számított éves energiaigénye 285 kWh négyzetméterenként. A családi házaknál ez az érték 335 kWh, míg a társasházi lakásoknál 200 kWh. A régi épületek különösen sok energiát fogyaszthatnak: a két világháború között épült családi házak becsült energiaigénye elérheti a 410 kWh/m²-t.
A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) elemzése szerint a lakóépületek közel fele a legrosszabb állapotúak közé tartozik, több mint kétharmaduk pedig gyenge, F vagy annál rosszabb energiahatékonyságú kategóriába sorolható. A legsürgetőbb felújítások jelentős része falvakban és kisebb városokban lenne indokolt, de Budapesten is mintegy 117 ezer társasházi lakás szorulhat korszerűsítésre.
A szegényebbeknek még az önerő is elérhetetlen
A felújítási szándékok harmadik éve stagnálnak. A GKI felmérésében a válaszadók 6 százaléka biztosra vette, további 18 százaléka valószínűnek tartotta, hogy a következő egy évben nagyobb összeget költ az otthonára. A jövedelmi különbségek azonban óriásiak: a legalacsonyabb jövedelmű ötöd mindössze 10 százaléka tervezett nagyobb kiadást, a legmagasabb jövedelműeknél viszont 49 százalék volt ez az arány.
A GKI becslése szerint a mintegy 4,5 millió magyar lakóegység legalább fele FF vagy annál rosszabb energetikai besorolású lehet. Bár egy korábbi, 2021–2022-es otthonfelújítási program segítségével 195 ezer lakás újult meg, a korszerűsítéshez továbbra is jelentős pénzügyi mozgástér kell.
A KEHOP Plusz energetikai Otthonfelújítási Program iránt kezdetben kevés érdeklődő jelentkezett: 2025 végéig mintegy 9000 igénylés érkezett. Később a teljes, 73 milliárd forintos keret kimerült, és az MFB tájékoztatása szerint közel tízezer otthon korszerűsítése valósulhatott meg. Ez fontos eredmény, de a teljes lakásállományhoz képest még mindig csak töredék.
Milliókat kell rákölteni egy régi családi házra
Az ÉVOSZ elnöke, Koji László szerint a hőszigetelés iránt mutatkozik a legnagyobb kereslet, sokan azonban a további támogatásokra várnak. Egy átlagos, 100 négyzetméteres Kádár-kocka teljes, energiamegtakarítást célzó felújítása 2026-os árakon 12–15 millió forintba kerülhet. Ebbe a homlokzat és a födém szigetelése, a nyílászárók cseréje, valamint a fűtési rendszer korszerűsítése is beletartozhat.
Kisebb beavatkozásokra ennél jóval kevesebbet is el lehet költeni, de a finanszírozás így is sok család számára jelent akadályt. Koji szerint az évi 100 ezer lakás felújítását célzó vállalás teljesítésének egyik legfontosabb kérdése az lesz, mekkora támogatást kapnak a tulajdonosok, és mennyi önerőt kell előteremteniük.
A Mapei szakértője, Gulyás Gergely egy körülbelül 100 négyzetméteres családi ház teljes energetikai korszerűsítését nettó 8–10 millió forintra becsüli. A költség jelentős részét a homlokzati szigetelés teszi ki, de a födém, a nyílászárók és a fűtési rendszer felújítása is többmilliós tétel lehet.
Hol szökik el a legtöbb energia, és min érdemes először spórolni?
Egy szigeteletlen ház hőveszteségének akár 25–35 százaléka a külső falakon, további 20–30 százaléka pedig a tetőn vagy a padlásfödémen keresztül távozhat. Az ablakok és ajtók szintén jelentős veszteséget okozhatnak.
Ha csak egyetlen beruházásra van pénz, a padlásfödém szigetelése az egyik legkedvezőbb kiindulópont lehet, mert általában viszonylag egyszerűen kivitelezhető. A homlokzati szigetelés és a nyílászárók cseréje együtt akár 35–40 százalékkal is mérsékelheti egy korszerűtlen épület energiafelhasználását.
A fűtési rendszer korszerűsítése önmagában nem feltétlenül hoz jelentős megtakarítást, ha a hő továbbra is a falakon és a rosszul záródó ablakokon keresztül távozik. A munkálatok előtt ráadásul a nedvesedést, a hibás vízelvezetést és a falazat sajátosságait is fel kell mérni, különösen régi vagy vályogból épült házaknál.
A szakértők szerint a lakosság kiszámítható, hosszú távú támogatási programokra vár. Sokan nem mernek több millió forintos beruházásba kezdeni, ha még nem ismerik a támogatás pontos feltételeit és indulásának időpontját.
Brüsszel is a legrosszabb állapotú épületeket venné célba
Az uniós épületenergetikai irányelv szerint a tagállamoknak 2030-ig 16 százalékkal, 2035-ig pedig 20–22 százalékkal kell csökkenteniük a lakóépületek átlagos primerenergia-felhasználását a 2020-as szinthez képest. A megtakarítás legalább 55 százalékának a legrosszabb energetikai állapotú épületek felújításából kell származnia.
Ez nem jelenti azt, hogy minden rossz besorolású lakást egy adott határidőig kötelező korszerűsíteni. A tagállamok maguk alakíthatják ki az intézkedéseket, de előnyben kell részesíteniük a legrosszabb állapotú épületeket.
Magyarországon különösen nehéz feladatot jelent, hogy az alacsony jövedelem és a korszerűtlen lakhatás gyakran ugyanazokat a háztartásokat sújtja. A támogatások kialakításakor ezért nem elég csak az ingatlan állapotát vagy csak a tulajdonos jövedelmét figyelembe venni: mindkettő számít.
Az évi 100 ezer lakás felújítása ambiciózus cél, de a valódi rezsicsökkentéshez nem pusztán sok épületet kell korszerűsíteni. Olyan programokra van szükség, amelyek a legrosszabb állapotú otthonok mellett azoknak a családoknak is segítséget nyújtanak, akiknek önerőből esélyük sincs belevágni a felújításba.
