Új lakások, megfizethető bérlakások, kollégiumok és szolgálati otthonok épülhetnek a következő években, ha sikerül megfelelő területeket találni a fejlesztésekhez. A főváros és a kormány egyszerre kezdte felmérni a kerületek lehetőségeit, egy zuglói alpolgármester számításai szerint pedig az uniós források felhasználásával akár 17 500 lakásegyenérték is létrejöhetne. A megvalósításhoz azonban több komoly feltételnek is teljesülnie kell.
A HVG értesülései szerint a Fővárosi Önkormányzat és a kormány is arra kérte a budapesti kerületeket, hogy mérjék fel, milyen területeket lehetne lakhatási célra hasznosítani. Karácsony Gergely főpolgármester elsősorban a szociális bérlakások számát növelné, a kormány pedig a Wekerle Sándor Lakásépítési Programhoz keres lehetséges helyszíneket.Karácsony Gergely a kerületi polgármestereknek küldött levelében hangsúlyozta: Budapest lakhatási válságának enyhítéséhez több megfizethető, megfelelő minőségű otthonra van szükség. A főváros és a kerületek az EU-val, illetve a kormánnyal folytatott tárgyalások nyomán jelentős uniós forrásokhoz juthatnak. A cél, hogy a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának novemberi ülésén már konkrét, 2030 végéig megvalósítható projektek finanszírozásáról születhessen döntés. A támogatások az Európai Regionális Fejlesztési Alaphoz kapcsolódó KEHOP Plusz pályázatokon keresztül válhatnak elérhetővé.
A főváros október 30-ig várja a kerületek javaslatait. A projektek között szerepelhet üres önkormányzati lakások felújítása, lakóépületek korszerűsítése, más rendeltetésű ingatlanok átalakítása vagy új lakások építése. Az energetikai felújítások önmagukban nem elegendők: a cél a ténylegesen rendelkezésre álló szociális bérlakások és férőhelyek számának növelése.
A kormány is beszállt a területkeresésbe: a Wekerle-programhoz várják az ötleteket
Szemerey Samu országos főépítész, az építészeti és magasépítési beruházásokért felelős államtitkár szintén levelet küldött a kerületi polgármestereknek. Ebben jelezte, hogy a Wekerle Sándor Lakásépítési Program előkészítése során országosan feltérképezik a lehetséges fejlesztési helyszíneket és a már előkészített projekteket.A programban megfizethető bérlakások, kollégiumok, szolgálati lakások és más, a helyi igényekhez igazodó lakhatási formák is helyet kaphatnak. A kerületeknek október 25-ig kellett jelezniük az előkészítés alatt álló vagy már előkészített projektjeiket, lehetőség szerint pedig legalább három további fejlesztésre alkalmas területet is meg kellett nevezniük.
A kormány elsősorban olyan helyszíneket keres, ahol már rendelkezésre áll fejlesztési koncepció, tervdokumentáció vagy építési engedély, illetve a beruházás előkészítése előrehaladott állapotban van. Az elakadt, de újraindítható projektek szintén szóba jöhetnek.
Különösen fontosak lehetnek a barnamezős, alulhasznosított területek, amelyek jól kapcsolódnak a városi szövethez, és megfelelő közlekedési, illetve közműellátottsággal rendelkeznek. A jelentős környezeti szennyezés és a költséges kármentesítés ugyanis megdrágíthatja a beruházásokat. A cél jellemzően legalább 30 lakás vagy férőhely létrehozására alkalmas helyszínek megtalálása.
200 milliárd forintból akár 17 500 lakásegyenérték is kijöhet?
A korábbi kormányzati közlések szerint Magyarország mintegy 550 millió eurónyi, hozzávetőleg 200 milliárd forintos uniós forrást fordíthat megfizethető bérlakások és diákszállások létesítésére. Moldoványi Zsolt, Zugló városfejlesztésért felelős alpolgármestere egy Facebook-bejegyzésben számolta ki, mekkora beruházási volumen valósulhatna meg ebből.Számításai szerint 14 százalékos átlagos támogatási aránnyal a 200 milliárd forint akár 1400 milliárd forint összértékű fejlesztést is lehetővé tehetne. Példamodelljében egy lakásegység 66 négyzetméteres, egy százlakásos épület telke pedig budapesti átlagáron mintegy 1,3 milliárd forintba kerülne. A kivitelezés becsült költsége további 6,7 milliárd forint lehetne.
Egy ilyen beruházás teljes költsége tehát hozzávetőleg 8 milliárd forintra rúghat. Az alpolgármester számításai alapján az 1400 milliárdos fejlesztési keretből elméletben akár 17 500 lakásegyenérték is létrejöhetne, egységenként 80 millió forintos költséggel. Ez azonban becslésen alapuló forgatókönyv, nem a már eldöntött beruházások száma.
Rákosrendező is beleillik a képbe? Nem mindegy, hová kerülnek az új lakások
Moldoványi szerint fontos, hogy a fejlesztések ne elszigetelt, elhagyott vasúti területeken valósuljanak meg, ahol jelentős kármentesítésre és teljes infrastruktúra-kiépítésre lenne szükség. Az ilyen költségek ugyanis a program keretének jelentős részét felemészthetnék.Ez a szempont összefüggésbe hozható Rákosrendező vitatott fejlesztésével is, ahol Vitézy Dávid és a Fővárosi Önkormányzat jelentős lakásépítést tervez, miközben Zugló vezetése ellenzi az elképzelést.
A beruházások ütemezése a telkek előkészítettségétől függhet. Először azok a helyszínek kerülhetnek sorra, amelyek már rendelkeznek építési engedéllyel, majd azok, amelyeknél az engedélyezés azonnal elindítható. Később következhetnek az építési szabályzat módosítását igénylő területek, illetve azok, amelyek megszerzéséhez kisajátításra lehet szükség.
Moldoványi szerint megfelelő finanszírozás és gyors közbeszerzés esetén az első, már előkészített telkeken induló fejlesztések akár másfél-két éven belül elkészülhetnek.
Ki építi majd meg a bérlakásokat?
A gazdaságos megvalósítás érdekében az alpolgármester jellemzően százlakásos épületekkel számol, de a helyszíntől függően 50–200 lakóegységes projektek is szóba jöhetnek. Ezekre már megfelelő számú hazai kivitelező pályázhatna, miközben csökkenthetők lennének a túlméretezett állami beruházások kockázatai.A legfontosabb kérdések egyike azonban az, hogy kik vállalják majd a fejlesztéseket. Moldoványi szerint a hazai magánfejlesztők érdeklődése korlátozott lehet egy olyan bérlakásprogram iránt, amely akár harmincéves megtérüléssel és alacsony hozammal számol. A vagyonadó lehetősége tovább ronthatja az ilyen befektetések megtérülését, és visszafoghatja a beruházási kedvet.
A következő időszakban tehát nemcsak az derülhet ki, mely budapesti területeken épülhetnek új lakások és kollégiumok, hanem az is, hogy a rendelkezésre álló uniós forrásokból mennyi megfizethető otthon valósulhat meg ténylegesen. A több ezer lakóegység létrehozásának lehetősége egyelőre becslés, a végeredmény pedig a megfelelő telkeken, a finanszírozáson és a beruházások előkészítettségén múlik.
Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.
