Lakásonként akár 5 millió forintos támogatással és mindössze 200 ezer forintos önerővel számol a 2027-re tervezett energetikai felújítási program. A kedvezőnek tűnő feltételek azonban önmagukban nem garantálják, hogy a társasházak valóban belevágnak a korszerűsítésbe. A korábbi programok tapasztalatai szerint a legnehezebb lépés sokszor nem a pénz megszerzése, hanem a lakók közös döntésének előkészítése - írja a Portfolio.
A Wekerle Plusz energetikai felújítási program tervei jelentős lehetőséget kínálhatnak a társasházaknak: a közölt elképzelések szerint lakásonként akár 5,2 millió forintos beruházás valósulhatna meg, legfeljebb 200 ezer forintos önerő mellett. A vissza nem térítendő támogatás és a kedvezményes hitel együtt a költségek akár 95 százalékát is fedezhetné. A cél évente 15 ezer társasházi lakás korszerűsítése.A részletek azonban még nem véglegesek. Az október 19-i bejelentés legfeljebb 15 millió forintos, fix 3 százalékos hitelről és akár 7,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatásról szólt, legalább 30 százalékos energiamegtakarítás elérésével. Egyelőre nem világos, hogyan illeszkednek ezek az összegek a társasházi lakásonkénti kerethez, és pontosan milyen arányban oszlik majd meg a támogatás és a hitel. A lebonyolítás, a futamidő és a közös épületrészek elszámolásának szabályai sem ismertek.
A 200 ezer forintos önerő tehát egyelőre tervezett összeg, nem végleges pénzügyi feltétel. A valódi kérdés az, hogy a társasház milyen munkákat végezhet el, ki vállalja a hitelt, és miként oszlik meg a közös homlokzat, a tető vagy a fűtési rendszer felújításának költsége.
Mit tanítanak a korábbi felújítási programok?
A 2015-ös Otthon Melege Program társasházi alprogramja nem egyszerű, lakásonként meghatározott támogatási plafonból indult ki. A támogatás mértékét az energetikai korszerűsítéssel elért, igazolt szén-dioxid-megtakarítás és a választott műszaki megoldás határozta meg. A program többféle beavatkozás kombinációját várta el, például a hőszigetelést, a nyílászárók cseréjét és a gépészeti rendszerek korszerűsítését.Egy korábbi kalkuláció szerint egy 46 lakásos, távfűtéses épület 52,2 millió forintos felújítása lakásonként mintegy 478 ezer forint támogatást jelenthetett volna. Ez azonban nem vethető össze közvetlenül a most tervezett, milliós kerettel: eltér a két konstrukció módszere, a költségek szintje és a támogatás kiszámításának módja is.
A 2017-ben elindult, uniós forrásból finanszírozott MFB-hitelprogram társasházaknak és lakásszövetkezeteknek is kínált 0 százalékos kamatozású kölcsönt. A kedvező kamat ellenére a hosszú távú eladósodás, az önerő előteremtése, az adminisztráció és a közös költség várható emelkedése komoly akadályt jelenthetett.
A tapasztalat egyik legfontosabb tanulsága: az olcsó hitel önmagában nem elég. A lakók nem csupán egy kamatlábról döntenek, hanem több évre szóló közös pénzügyi kötelezettséget vállalnak. A kivitelezés kockázata, a törlesztés, a hátralékos tulajdonosok helyzete és a megtakarítások megoszlása legalább ilyen fontos kérdés.
A közgyűlésen dőlhet el, lesz-e felújítás
A társasházi korszerűsítés nem egyszerűen sok különálló lakás felújítását jelenti. A homlokzat, a tető, a gépészet és a központi fűtés közös tulajdont érint, ezért a beruházásról a lakóközösségnek kell döntenie. A költségek és az elérhető megtakarítások lakásonként eltérhetnek, miközben a műszaki munkák egymásra épülnek.A korábbi programokban is fontos szerepe volt a közösségi jóváhagyásnak és a részletes műszaki dokumentációnak. A következő konstrukciónál ezért kulcskérdés lesz, hogy ki igényelheti a finanszírozást, hogyan kezelik a közös tulajdonra jutó költségeket, és milyen módon veszik figyelembe a tulajdonosok eltérő anyagi lehetőségeit.
A legfontosabb teendő így nem a pályázat megjelenésének kivárása, hanem a felújítás előkészítése. A társasháznak érdemes felmérnie az épület műszaki és energetikai állapotát, összevetnie a lehetséges korszerűsítési változatokat, és kiszámolnia, hogy az egyes megoldások mekkora kiadással és megtakarítással járhatnak.
Ebben az egyablakos tanácsadási rendszerek, például a RenoPont modellje is segítséget nyújthatnak. Az ilyen szolgáltatások egy folyamatba rendezik a műszaki, jogi és pénzügyi tájékoztatást, valamint a felújítási terv elkészítését. A felújítási útlevél pedig előre kijelölheti a munkák lehetséges sorrendjét, így egy később megnyíló támogatás már egy előkészített beruházáshoz kapcsolódhat.
A fűtés korszerűsítése különösen nehéz kérdés lehet
A programmal kapcsolatban felmerült a hőszivattyúk, a távhőre csatlakozás és más gépészeti beruházások támogatása is, de a végleges elszámolható munkák listája még nem ismert. Ez különösen az egyedi gázkonvektorral vagy lakásonkénti kazánnal felszerelt lakásoknál fontos.A korábbi konstrukciók bizonyos gázüzemű berendezések korszerűsítését is lehetővé tették, a 2027-es programnál azonban egyelőre nem lehet biztosra venni, hogy ugyanezek a munkák támogathatók lesznek. A hőszivattyús vagy más alternatív megoldások bevezetése ráadásul műszaki korlátokba ütközhet: számít az épület adottsága, a rendelkezésre álló elektromos kapacitás és a szükséges hálózati fejlesztés is.
Nem a pályázat megjelenésekor kell elkezdeni a gondolkodást
Az új program komoly lehetőséget teremthet a társasházi felújítások felgyorsítására, de a kedvezőnek tűnő összegek önmagukban nem garantálják a beruházások elindulását. A sikerhez hiteles energetikai adatokra, a közös tulajdon egészét figyelembe vevő műszaki tervre, lakásonként is érthető pénzügyi számításokra és felkészült lakóközösségre lesz szükség.Ha mindez már a pályázat megjelenése előtt rendelkezésre áll, a támogatás valóban segítheti a régóta halogatott felújításokat. Ha viszont a lakóknak csak a beadási határidő előtt kell szembesülniük a költségekkel, a hitellel és a várható megtakarítással, még a többmilliós keret sem feltétlenül lesz elég a közös döntéshez.
