Két év látványos áremelkedése után váratlan fordulatot hozott 2026 első fele a magyar lakáspiacon. A friss KSH-adatok szerint a második negyedévben már nemcsak a lakáseladások száma zuhant vissza, hanem az árak is csökkenni kezdtek. Országos szinten több mint 3 százalékos negyedéves mérséklődést mértek, miközben éves összevetésben még mindig drágulás látszik. A számok alapján úgy tűnik, kifulladt a tavalyi ingatlanpiaci lendület - írja cikkében a Portfolio.
Az árak alakulása is egyre határozottabban jelzi a fordulatot. Bár 2026 tavaszán még 11 százalékkal magasabb áron keltek el az ingatlanok, mint egy évvel korábban, a korábbi gyors drágulás üteme megtört, és negyedéves összevetésben már csökkenést mértek.
A használt lakások országos átlagára a második negyedévben 42,3 millió forintra mérséklődött, ami 4,5 százalékkal alacsonyabb az év eleji értéknél. A négyzetméterárak szintén lefelé mozdultak: az első negyedévi 679 ezer forintról 652 ezer forintra estek.
Az új építésű lakások piacán valamivel másként alakult a helyzet. Ezekért átlagosan 79,3 millió forintot fizettek a vevők. A teljes vételár ugyan enyhén csökkent, a négyzetméterár viszont tovább emelkedett, és már az 1,4 millió forintot közelítette. Ennek hátterében részben az áll, hogy az új kínálatban egyre nagyobb arányt képviselnek a kisebb alapterületű lakások.
A teljes piacot nézve azonban már egyértelmű a visszarendeződés: a lakásárak országos szinten több mint 3 százalékkal csökkentek az előző negyedévhez képest.
A fővárosban egy használt lakás átlagosan 69 millió forintba került, a négyzetméterár pedig megközelítette az 1,3 millió forintot. A budapesti adatok ugyanakkor jelentős különbségeket takarnak: nem minden lakástípus és városrész követte ugyanazt az árpályát.
- Budapesten és a megyeszékhelyeken a panellakások drágultak a leggyorsabb ütemben, megelőzve a téglaépítésű társasházi lakásokat és a családi házakat.
- A külső és átmeneti pesti kerületekben erőteljesebb volt az áremelkedés, mint a hagyományosan magasabb árú belső pesti és budai városrészekben.
- A vidéki nagyvárosok közül továbbra is Debrecen vezeti az árlistát: itt lépték át először az egymillió forintot a négyzetméterárak.
- A Balaton környékén sem számítanak alacsonynak az árak, a balatoni agglomerációban 967 ezer forint körül alakult az átlagos négyzetméterár.
Külföldi vevők: továbbra is a németek vásárolják a legtöbb lakást
A magyar lakáspiac külföldi vásárlói körében is változások figyelhetők meg. 2025-ben mintegy 5600 külföldi állampolgár szerzett lakóingatlant Magyarországon, ami 15 százalékos visszaesés az előző évhez képest. Részesedésük így a teljes forgalomnak már a 4 százalékát sem érte el.A külföldi vevők között továbbra is a német állampolgárok vannak a legtöbben, akik elsősorban a dunántúli településeken keresnek ingatlanokat. A kínai vásárlók ezzel szemben szinte kizárólag Budapestre koncentrálnak, azon belül is főként a belső kerületeket részesítik előnyben. A határ menti térségekben, különösen az Alföldön és Észak-Magyarországon, a román és szlovák állampolgárok jelenléte meghatározó.
Az európai összehasonlítás még látványosabban mutatja, mennyire sajátos pályára került a magyar lakáspiac. Miközben az Európai Unióban átlagosan 4,7 százalékkal emelkedtek az ingatlanárak egy év alatt, Magyarországon 6,7 százalékos éves drágulást regisztráltak. A negyedéves adatok viszont már egészen más képet festenek: az EU-ban tapasztalt folyamatokkal ellentétben hazánkban következett be a legnagyobb, 1,4 százalékos árcsökkenés. Ez arra utal, hogy a korábban különösen gyorsan felhevült magyar lakáspiac most látványos korrekción megy keresztül.
Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.